Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 3. r.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 723 Néhány éve annak, hogy élénk panaszokat hallottunk a gazdasági érdekeltségek részéről az országban elterjedt és uzsorajellegü gabonaelővételi ügyletek ellen és láttuk azt is, hogy az ez ügyletek folytán megkárosult egyéneknek uzsoratörvényünk szerkezete folytán bíróságaink jogsegélyt nem nyújtottak. Döntvénytárunkban olvassuk, hogy miután a gabonaelővételi ügylet «valóságos, a bíróság előtt a maga egészében érvényesíthető vételi szerződésnek helyesen minősíttetett, mint ilyen vételi ügyletre tehát reá a\ uzsoratörvénynek csupán a kölcsönök, illetőleg hitelezések iránt intézkedő rendelkezése nem alkalmazható». (Dt. legújabb folyam XIII. k. 156. 1. és Dt. legújabb folyam XVI. k. 217. 1.). Illetőleg olvastuk azt, hogy ezek a gabonaelővételi ügyletek lényegileg burkolt kölcsönszerződések és igy mégis az uzsoratörvény intézkedései alá vonhatók. Bíróságaink álláspontja tehát az volt, hogy a káros hitelügyletekről szóló 1885 : XXV. t.-cz. csakis és egyesegyedül a kölcsönszerződésekről és az u. n. hitelezési ügyletekről intézkedik, de nem intézkedik adásvételről, bérletről stb. Ez álláspontjuknak következményekép bíróságaink kimondották, hogy csak a kölcsön, illetőleg hitelezési ügylet alakjában jelentkező uzsoraszerződéseket semmisitik meg; csak ezeknél a szerződéseknél biztosítanak jogsegélyt a hozzá folyamodó kiuzsorázott gazdasági alanyoknak és kimondották, hogy a aiörvény intézkedése folytán* nem biztosithatnak jogsegélyt azoknak, kik adásvételi vagy más nem hitelezési ügyletek áltat lettek kiuzsorázva. Legkiválóbb magánjogászaink egyike Grosschmid Benő Hitel- és realuzsora czimü müvében érvelt bíróságaink álláspontja ellen és felfogása az volt, hogy az 1883 : XXV. nem distingual sem kölcsön, sem csere, sem adásvétel közt, ezek a distinctiók a törvényben nincsenek. A mi van, az egyes-egyedül a hitelezés. Tartozzék egyébképen vagyis más egyéb törvényparancsok szempontjából az ügylet akár eme, akár ama typus alá, az mellékes és fontos csak az, hogy az ügyleteknél hitelezés fordult e!ő . . . szükségszerüleg tehát, mint a 65. sz. elvi megállapodásnak a Curia által nem követett indokai mondják «a törvény szövegének eme kitételeiből okszerüleg következik, hogy az nem csupán kölcsönre és hitelezett vételárra vonatkozik, hanem a tágabb értelemben vett hitelezési ügyleteket is felöleli, vagyis pénzértékü szolgálatok iránt létrejött mindazokat a kétoldalú szerződéseket, melyeknél a felek megegyező akarata szerint az egyik szerződő fél szolgáltatásával szemben a másik fél szolgáltatásának elhalasztása fordul elő.» A kiváló szerző álláspontja szerint szó lehet uzsoráról minden olyan esetben, a hol a szembeötlő aránytalanságu ellenszolgáltatás a tapasztalatlanság vagy könnyelműség felhasználásával történt a hitelezés, de nem lehet szó uzsoráról ott, ahol eme alkatelemek egyike is hiányzik. Legyen az ügylet bármily visszataszító, ha nincs hitelezés, nincs uzsora, — az ügylet érvényes. Nem szeretek a Dunába vizet hordani és nem is szándékom ez okból