Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 3. r.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 72I -vényeket ismeri. Ez a tudós az újonnan észlelt jelenségek, causalis összefüggésének törvényét nem fogja kísérletileg megállapítani, hanem azt fogja mondani: ismerem az összes fizikai törvényeket, a kérdés számomra tehát csak az, melyik általam ismert törvény alá subsummálhatom az uj jelenséget. Ugyanigy a continens birái. Ha valamely uj kérdés felmerül előttük, nem kutatják azt, hogy az illető társadalom gazdasági, illetve erkölcsi elvei szerint mi volna a felelet erre a kérdésre, hanem kiindulva abból, hogy a jog egy befejezett egész, a jogrendszerben már meglevő jogtételek közül fogja kikeresni az uj kérdésre adandó feleletet. Beszélnek ugyan törvényeink és jogtudósaink arról, hogy oly esetben, midőn a törvény semmi intézkedést nem tartalmaz, a jogrendszer alapeszméjére kell visszamenni és abból dedukálni az uj intézkedést, de ezt ct\ útmutatást nem veszi senki komolyan. A jogrendszer alapeszméjét ugyanis meghatározni nem lehet, illetve azok az eszmék, melyeket a jogrendszer alapeszméjeként meghatározni képesek vagyunk, oly általánosak, hogy a bírónak, aki ítéleteit mindig valamely rajta kívül álló alapra akarja felépíteni, kellő útmutatást nem adhatnak. A biró ez okból sohasem kutatja, hogy a jogrendszer alapeszméiből minő megoldást dedukálhatna az adott esetre, hanem vizsgálja azt, hogy az adott esetet minő már létező jogtétel alá vonhatja.* A biró eme munkáját megkönnyítendő a continentalis jogtudományok felállítanak bizonyos törvényértelmezési jogszabályokat, melyeknek feladata az uj jogeseteknek a régi jogszabályok alá helyezését elősegíteni, ilyenek pl. az analógia szabályai, vagy ilyen az a jogszabály, a melynek értelmében, ha nincs kivételes intézkedés, az általános szabály alkalmazandó. A continentalis jogászok ama felfogásának, a mely a jogot befejezett egésznek tekinti, következménye az, hogy a biró a jogot csakis elrejtve fejlesztheti, következménye az, hogy a bíróság által kifejlesztett uj jogtételek nem mint a régi jogtételek gazdasági szükségletek indokolta módosításai, hanem mint a régi jogtételnek dogmatikus okokon alapuló uj interpretatiói jelentkeznek. A bíróság jogfejlesztő tevékenységének ez elrejtett jelentkezési formája az, mely a continentalis jogászok körében időszakonként szükségessé tesz oly mozgalmat, melynek czélja az, hogy a jogászok a törvény magyarázásánál ne vegyék tekintetbe, ne kövessék a törvényjavaslat indokait. A continensen — mint emiitettem — a biró a jogot a törvény magyarázása által fejleszti; a végből, hogy így cselekedhessék, szükségszerű, hogy a törvény magyarázásánál lehetőleg szabad legyen, azaz hogy kezeit a törvény magyarázásánál csakis a törvény szövege kösse meg és szükséges, hogy ne legyen kénytelen a törvény szavait ugy értelmezni, mint azt * Dr. Fayer László: B. P. vezérfonala czimii müvének 4-ik kiadásában megjegyzi a §. 9. pontjáról: «a Curia mindig csak azt keresi nincsenek-e megsértve a törvényszövegbeli lényegesebb intézkedései, — ellenben abba nincs-e megsértve a törvény elve, egyáltalán nem bocsátkozik)). 1905. 1.