Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 3. r.

720 KÜLFÖLDI JOGÉLET. olyan ügy, melynek méltányos eldöntése végett a common lawt módosítani, illetve kiegészíteni kellett, csak hosszú századok multán, midőn már nagy számú oly módosító, illetőleg kiegészítő jogszabályt alkottak az equity biróságok, kezd hatáskörük határozottabb alakot ölteni. De az angol jog nemcsak equity és common lawra oszlik, hanem külön van választva az Admirality, a Divorce stb. Ugyanis Angliában a középkorban számos biróság volt, ezek a biróságok egymással concurráltak, mindegyik biróság igyekezett a maga hatalmi sphseráját kiterjeszteni. A parlament bírósága concurrált a király bíróságával, mindkettőjükkel concurrált az egyház bírósága. Miután pedig az egyes biróságok hatásköre az előttük érvényesített keresetek formája és tartalma szerint volt meghatározva, a concurrentia módja az volt, hogy egyrészt a biróságok mint pl. a Chancery Court uj kereseti formákat teremtettek, másrészt pedig fictiók segélyével a régi formákba uj tényállásokat beleszorítottak, teszem azt mondották, hogy a quasi contractus alapján felépülő kereset érvényesíthető a contractusból folyó kötelezettség érvényesítésére szolgáló formulában olykép, hogy a quasi contractus valódi tényállásához hozzáfűzzük azt a fictiv előadást, miszerint alperes megígérte felperesnek, hogy minden kiadását (negotiorum gestio) megtéríti. A fictiv tényállást természetesen bizonyítani nem kellett.* Jelzem ez alkalommal azt is, hogy egészen 1854-ig Angliában épugy mint Rómában a jogot keresetek szerint osztályozták, azonban az összes kereseteket egy egységes rendszerbe olvasztani nem voltak képesek. Kísérletet tettek ismételten a római rendszerrel, de a kísérletek meghiúsultak. Valóban a mi mai osztályzásunk és ezek a fogalmak: dologi jog, kötelmi jog, családjog stb. Angliában ma is ismeretlenek. Ha azonban a rendszeresítés lépcsőjén egy fokkal lejebb megyünk és vizsgáljuk azt, hogy az egyes elszakított materiákat, az egyes jogelv-csoportokat minő szempontok szerint osztályozzák és rokonítják, ugy a continentalis jogász szemei eiőtt egy egészen uj világ nyilik meg, a jogi elveknek — ez ideig csak sejtett — harmóniáját látja. Vonjuk le már most e rendszertani fejtegetések utolsó consequentiáját. Constatálom, hogy miután az angol magánjog részekre van szaggatva, szükségszerüleg az angol jogászokból hiányzik a jog egységes voltának érzete. Ennek a körülménynek igen fontos következményei vannak. A continentalis jogászok a jogukat egységes, összefüggő egészként látják és ez alapból kiindulva szükségszerüleg hinniök kell azt, hogy jogrendszerük minden jogkérdést felölelő befejezett egész. Az a kép, a melyet a continensen magunknak a jogról alkotunk, legjobban ama fizikus képzetéhez hasonlítható, ki azt állítja, hogy a világrendszert uraló összes fizikai tör* V. ö. Maitland: Hislorical Notes on the Classification of the forms of the personal action (Appendix A. Pollock on Torts 7. th. Ed.) — Dicev id. miivet.