Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 3. r.

KÜLFÖLDI JOGÉLET. /IQ KÜLFÖLDI JOGÉLET. Tanulmányok as angol magánjog köréből. /. A biró és a törvény. (Harmadik közlemény *). Kifejlődött Angliában két különböző magánjogi és perjogi rendszer; mindegyik rendszer egy-egy bíróság előtt alkalmazandó perjogot és magánjogot ölel fel. A «My lady Common law» elnevezés alatt a King's Bench Division előtt alkalmazandó jogot értik, mig az «Equity» a Chancery Courtok előtt alkalmazandó jogot jelenti. Ennek a fejlődésnek bizonyos fokig véget vetett az 1873., illetőleg 1875-ik évi Judicature Act, melynek értelmében az Equity és a Common law egymással concurrálólag alkalmazandók és abban az esetben, ha a common law az equityvel ellenkedik, ugy a% equity alkalmazandó. Most már a Kings Bench Division birái nemcsak az equity jogszabályok alapján ítélkezhetnek, hanem u. n. equityjogsegélyeket is adhatnak, injunctiont kibocsáthatnak stb. és fordítva Chancery Court common lawt alkalmazhat és annak megfelelő jogsegélyt is nyújthat. Az összeolvadás a két külömböző jogrendszer között azonban teljesen nem következett be és teljesen nem is állhat be. Ugyanis a Kings Bench Division és a Chancery Division illetékessége meghatározásánál a régi distinctio fennmaradt, amennyiben a Judicature Act c-ak azokat a materiákat osztotta be a Chancery Division hatáskörébe, amely materiák az equity jog hatáskörébe előbb is tartoztak. Ezenkívül fel kell tartaniok a distinctiot a Common Law és Equity közt az angol jogászoknak, mert a mai angol jog az egyes jogosítványok közt külömbséget tesz a szerint, a mint azok Common law szerinti, illetve Equity szerinti jogosítványok. Az egyes jogok tartalma fordul meg ezen a distinction. Láttuk pl., hogy a cestui que trust-nek nincsen a Common law szerint teljes tulajdonjoga a trust tárgyán, hanem van egy joga, a melyet talán Rómában quasi tulajdonjognak, Angliában equity interest-nek neveznek. A ketté osztás common law és equity közt, melyet a magánjogi könyvek ma is követnek, nem alapszik tehát elvi külömbségen, — mint megkülömböztetés dologi és kötelmi jog között, — hanem tisztán történelmi alapon nyugszik. Könnyen érthető, hogy a joganyag ily önkényes kettészakitása nagy és teljes rendszeresítésnek útját állja. Önkényesnek nevezem ezt a kettészakitást az okból, mert az equity court illetékessége nem volt sohasem elvileg meghatározva, henem e bíróság elé tartozott minden * Előző közleményeket 1. Jogállam IV. évf. 560. és 667. 1. 47*