Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - Magyar Magánjog [könyvismertetés]

7'6 IRODALOM. tak a kezdők is, s ekként lassanként egészen új irói generáczió növekedett és csoportosult a B. J. T. mellett. Csemegi Károly e lap hasábjain irta meg a bűnsegéd és társtettes közötti különbségről szóló mélyreható czikksorozatát, a melylyel az objektív álláspontot foglalta el az ekkor még fiatal Wlassics Gyulává! szemben, a ki e kérdést a subjektiv iskola tanítása szerint oldotta meg. A judikatura Csemegi álláspontját fogadta el s ezt követte a mai napig. Balogh Jenő, Baumgarten Izidor, Heil Fausztin és Vargha Ferenc szintén a B. J. T. hasábjain kezdették meg később nagyobb méreteket öltött irói működésüket. Baumgarten i;t fejtette ki a törvényhalmazat és bűnhalmazat közötti különbséget, mely értekezés alkalmából és részben ezzel ellentétes irányban e sorok irója igyekezett a bűnhalmazat kérdését, különösen pedig az eszmei és anyagi bűnhalmazat elhatárolását, tisztába hozni. A mint az idő haladt: a B. J. T. munkatársai is szaporodtak és változtak. A régiek egy része kidőlt, más része más téren folytatta működését. De ujak mindig akadtak s máig is akadnak, a kik a derék szerkesztőt közhasznú vállalkozásában szívesen támogatják. Visszapillantva a B. J. T. 25 éves múltjára, méltán elmondhatjuk, hogy ez keletkezésekor kitűzött czéljának teljes mértékben megfelelt. Az immár ío kötetre szaporodott gyűjtemény egész kis könyvtár, a melyben a biró, az ügyvéd s az elméleti jogtudós, mint gazdag tárházból meríthet mindannyiszor, valahányszor a Btk. egyik vagy másik rendelkezésének gyakorlati alkalmazása és magyarázata forog kérdésben. A Btk. commentátora ép ugy, mint a büntetőjogi kézi könyvek irója ezideig főleg e forrásból merítették a feldolgozáshoz szükséges anyagot. Ujabban döntvénytárak ésszükebb keretbe szorított gyűjtemények igyekeznek hozzáférhetőbbekké tenni a büntető judicaturának a Btk. életbelépése óta felszaporodott anyagát. E gyűjtemények azonban nem pótolhatják teljesen magát a forrást. A döntvénytárakból tájékozást nyerhetünk ugyan a birói gyakorlat eredményeiről, de e gyakorlat kifejlődését s az egyes kérdések bővebb illusztrálását csak a forrásmunkában találhatjuk föl, a melyek között a büntetőjogot illetőleg első helyen áll a B. J. T. A magyar jogászközönség méltán ünnepeli ez alkalommal az érdemes szerkesztőt, ki 25 éven át folytatott ernyedetlen működésével teljesen kiérdemelte mindnyájunk elismerését és köszönetét. Dr. Edvi Illés Károly. Magyar Magánjog. Szerkeszti: dr. Fodor Ármin. I. kötet. Általános m\. (írták: dr. Kiss Mór, dr. Kolosváry Sándor, dr. Szladits Károly és dr. Almási Antal.) S\emélyjog. (írták: Bozóky Alajos és dr. Gaár Vilmos.) — Budapest. Singer és Wolfner kiadása. Ára fűzve 11 kor. diszkötésben 13 kor. 60 fill. 550 oldal. Most mikor e munka első kötetének megjelenéséről számolunk be, sem annak czélját, sem rendszerét nem kell bővebben ismertetnünk. Előző kötetei — a II—V. kötetek — már közkézen forognak s a szakkörök