Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Biztositási joggyakorlatunk 1904-ben

óo BÍRÓI GYAKORLAT. terhelési tilalom feljegyzéséről van szó, pusztán azt nézhetjük, mily jogszabályokban testesült meg ez az indok. Ez pedig első pillantásra is azt mutatja, hogy a szőlőkölcsön felvétele jus privatum, quod pactis privatorum mutari potest. Következik ez a szőlőkölcsön facultativ természetéből (7. §,), a mely halomba dönti a kolozsvári táblának azt az érvelését, hogy a szőlőkölcsön elsőbbségének kis terjedelme a többi jelzálogos hitelezők rangsorát lényegesen nem befolyásolja. A szóban forgó elidegenítési tilalom nem vonja ki az ingatlant a forgalomból, az nem esik a C. 74. sz. teljesülési határozata alá. Czélja, hogy a hitelezőnek a rangsorra a bekebelezés által szerzett jogát biztosítsa, hogy megóvja a jelzálogos kölcsönadót attól, hogy kielégítési alapja kisebbedjék, avagy eredeti mivoltában teljesen el is vonassák tőle. Olyasvalamit biztosit tehát ez elidegenítési tilalom, mit a törvényhozó magánjogi szóval kártérítés nélkül tőle el sem vonhat. Hogy közjogi okokból nyilt törvényparancs törvényes elsőbbségeket létesítsen, az ellen a hitelező védtelen, de lehet-e őt attól megfosztani, hogy ügyleti alapon az ingatlan tulajdonosával egyetértve megtarthassa azt, mi a jelzálogjog bekebelezésével máris az övé ? Ugy tetszik nem és pedig akkor sem, ha az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése csak látszólagos érdeket képezne is, ha nem is védené a jelzálogos hitelező legfőbb javát, a kielég'tés teljességét, ha nem is keletkeznék forgalmi czéllal: a jelzálogos kölcsön nyujthatása végett, ha nem védekeznék is vele a tőke hasonló irányú netáni későbbi törvények ellen. Nézetem szerint az eddigiek alapján az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése megengedendő, egyöntetű eljárás azonban mindenképen szükségesnek mutatkozik. x. y. Biztosítási joggyakorlatunk 1904-ben. I. A biztosító társulatnak társasági formája a biztosítási ügyletnek szabályozására nem fontos, mert ugyanazon rendelkezések alkalmazandók akar szövetkezet és tagja, akár részvénytársaság és biztosított között jött létre a biztosítási szerződés a biztosítási ügyletből folyó kölcsönös jogokra és kötelezet'.ségekre nézve. Csak az egyéb szorosan a szövetkezeti viszonyra tartozó jogok és kötelezettségek, minők a nyereség és veszteség felosztása, utánfizetési kötelezettség, felelősség a szövetkezet kötelezettségeiért stb., birálandók el a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések alapján. Ezekből folyólag a szövetkezeti tag sem köteles a második stb. dijat megfizetni. Ezeket mondotta ki a Curia 1904 jun. i-én 1038,03. sz. a. — Jogt. Közi. Melléki. 1904. 484. sz. — II. Az állandó gyakorlattal egyezően kimondották bíróságaink, hogy a kihá^asitási és a\ elhalálozási segélyben rés\esilö egyesületek kölcsönös biz-