Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalmak hatása a rangsorra

BÍRÓI GYAKORLAT. 59 h) Gondatlanság — culpa —: az okozatosság képzetének a köteles gondosság elmulasztására visszavezethető hiánya; a kötelességszerű gondosság elmulasztásával okozott eredménynek előreláthatósága. ij Prseterintentionalitás: a szándékot meghaladó eredménynek okozása, akár előrelátható volt ez, akár nem. Dr. Heil Faustfin. Az elidegenítési és terhelési tilalmak hatása a ^ rangsorra. Az 1896. évi V. t.-czikk 12. és 13. §-a a szőlő felújítására felvett kölcsönnek az 1881. évi LX. t.-czikk 189. §-ában szabályozott előnyös helyzetet ad;a meg, az id. t.-czikk 5. §-a pedig körülmények között megengedi a tulajdonosnak, hogy szőlőterületté változtasson oly birtokrészt is, mely addig más czéloknak szolgált. A gyakorlatban ujabban sürüen felhangzó kérdés, vajon az ingatlan jelzálogos hitelezői a szőlő és hasonló kölcsönök már szabályozott, esetleg még csak szabályozandó törvényes elsőbbsége ellen elidegenítési vagy terhelési tilalom feljegyzése utján védekezhetnek-e vagy sem? A kolozsvári tábla (1904 nov. 3. 3711. I. sz. Grill Dt. I. évf. I. f. 45. sz.) erre a C. 74. sz. teljesülési határozatára való hivatkozással erélyes és részletesen indokolt nemmel felel, példáját követi a győri (u. ott 46. sz. 1904 okt. 19. 2299. sz.) és a debreczeni tábla (u. ott 48. 3666'904. sz.) is. A budapesti tábla ezekkel szemben az elidegenítési és terhelési tilalmat feljegyeztette (Dt. III. f. XXIV. k. 178. sz. Grill Dt. I. évf. I. f. 4-. >z. 1904. május 11. 991. sz.), ugyanigy a nagyváradi tábla is (67/903. id. Dt. III. évf. XXIV. k. ;oí. 1.). Akármily álláspontra helyezkedjék is a gyakorlat véglegesen, az illetékes köröknek mindenesetre azon kell lenniök, hogy az egységessé váljék, mert minden belső indokoktól eltekintve is a legnagyobb igazságtalanság az, ho.oy az A. tábla területén levő pénzintézetek oly előnyben részesüljenek, mely a B. tábla területén levőktől el van zárva, vagy pedig, hogy valamely pénzintézet azoktól az eshetőségektől tegye függővé a földhitelt, vajon az ingatlan mely táb!a területén fekszik. Egységes felfogáshoz kell a gyakorlatnak eljutnia azért is, mert a kolozsvári tábla fentidézett határozatában érdekesen fejti ki azt, hogy a kérdés ily alakjában a m. kir. Curia elé nem is kerülhet, minek folytán külső támpontja az egységes jogi elbánásnak legfeljebb törvény lehetne, a mire ex-lexes világunkban kevés a remény. Az 1896. évi V. t.-czikk vizsgálata a budapesti táblának ad igazat. Akármily jól hangzik is, a közgazdasági érdeket a törvények magyarázatából irányadónak nem tekinthetjük. Kétségtelen, hogy ez volt a szóban forgó törvényczikk törvényhozási indoka. Ám mikor az elidegenítési és