Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - Socialis és individualis irány a büntető törvényhozásban

6^4 D? BAUMGARTEN IZIDOR ságát feltételezi, mihelyest alapelvét és szerves egységét fenyegető támadások visszautasítása íorog szóban. Azért nemcsak naptári jelentősége van mai megemlékezésünknek a magyar törvényhozás monumentális alkotásának huszonötéves fennállásáról, hanem mint ünnepélyes megújítása annak az eszmeközösségnek, mely köztünk és a codex alapelve között változatlanul fennáll, a kegyelet közönséges megnyilatkozását messze túlhaladó jelentőséget tulajdonit mai közgyűlésünknek. A codexnek szüksége van reánk, hogy megvédelmezzük és minekünk szükségünk van a codexre, hogy a büntetőjognak, mint a jog egyik ágának fenntartása mellett megállhassunk. A meddig a földmivelés körül a nemzetek tevékenysége csoportosult, a hőmérséklet és a föld minősége, az égalj és a vegetatió mint főtényezők szerepeltek a bűnösség emelkedése és hanyatlása körében. Mióta azonban az ipari fejlődés stádiumába jutottunk és a fővárosi centralisatió és a gyári termelés kedvező talajt biztosítottak a büntettek sarjadzásának: a «környezetre*, a «milieu»-re szeretik visszavezetni a bűnözést. Kétségtelen, hogy a socialis fejlődés minden ujabb fokával és a viszonyok bonyodalmával a modern állam gondozó tevékenysége tartalomban és kiterjedésben kell hogy lépést tartson. Az erkölcsi mocsarak kiszárítása, a bűnözési alkalmak apasztása, az alkoholismus elleni küzdelem, a nyomor enyhitése, a morális és fizikai betegségek megelőzése, a munkaadók könyörtelensége és az izgatók lelkiismeretlensége elleni fellépés mindannyi eszközök a helyes socialpolitika feladatainak betöltésére. A hatáskörök végzetes összetévesztését eredményezné azonban annak a követelménynek kielégítése, hogy a büntető biró pótolja a social-politika eredménytelenségét és a büntettek feletti ítélkezésnél hozza helyre azt, mit az egyház vagy iskola, a család vagy a közegészségügy a kérdéses egyénnél elmulasztott. A mi büntetőtörvénykönyvünk az egyéni felelősség elvén épült fel. A megtorlás feltételezi a bűnösséget, ez utóbbi az akarat szabad elhatározását. A sociologusoknak a társadalom