Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - Socialis és individualis irány a büntető törvényhozásban

SOGIALIS ÉS INDIVIDUÁLIS IRÁNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYHOZÁSBAN * Irta: Dr. BAUMGARTEN IZIDOR. Ha lehetővé teszszük, hogy egyes kivételes és szorosan meghatározandó esetekben a büntető biró személyében a per­sonalis unió elve szerint a megtorlás és a prophylaxis teendői egyesüljenek: elérkeztünk az engedékenység végső határáig, melynél a hódolat a socialis állam kivánságai iránt még össze­egyeztethető a jogállam követelményeivel. Ha még egy lépéssel tovább megyünk; ha elfogadjuk, hogy a büntetés ne toroljon meg, hanem biztosítson és hogy annak tárgya ne a bűncselek­mény legyen az abban megtestesült bűnösséggel, hanem a tettes maga a bűntett által nyilvánvalóvá lett veszélyességével , akkor már lemondtunk a codifikált büntetőjog vívmányairól, melylyel az állam saját hatalmát egy szorosan körülirt cselekmény üldö­zésére korlátozza és egész tudományunkat a közigazgatási jog egyik ágává degradáltuk, melyben a megelőzés szempontjai dön­tenek a bűnösökkel való elbánás kérdésében. Ez utóbbi tekin­tetben lábrakapott uj büntetőjogi elméletek nemcsak komoly próbára teszik a törvénykönyv ellentálló képességét, hanem némelyikök, a kor szelleméből fakadó alapeszméjének toborzó ereje folytán, állandó veszélyként lebeg törvénykönyvünknek positiv hatálya vagy legalább elvi tekintélye fölött. Egy codex életrevalósága nemcsak ruganyos simulékonyságát a kor köve­telményeihez, hanem egyúttal szerkezetének hajlithatatlan szilárd­* Részlet szerzőnek a Magyar Jogászegylet ünnepi közgyűlésén a magyar büntetőtörvénykönyv életbeléptének 2f-ik évfordulója alkalmából tartott beszédéből, logállam. IV. évf. 9. f.

Next

/
Thumbnails
Contents