Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VI. fejezet; A szándék és a gondatlanság. 18. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. minősége irányadó. Megfordítva, az elöreláthatóság ismérve, relatív ismérv, mert itt nem az eredmény absolut előreláthatóság^ról, hanem arról van szó, vajon az eredményt a cselekvő egyén előreláthatta-e? Ebből a szempontból pedig a cselekvőnek, szellemi képességei, tapasztalatai, szóval egyénisége irányadó tényezők. Az elöreláthatóság alatt pedig itt is az eredménynek nem in abstracto, hanem in concreto elöreláthatósága értendő. A vonatok összeütközése, a hajók megfeneklése mint abstract lehetőség mindenki előtt ismeretes. De azért a vasúton vagy hajón utazás vagy utaztatás nem gondatlanság. 2. A culpa fokai. A tételes törvény kifejezetten a culpának két fokát különbözteti meg, u. m. aj a közönséges gondatlanságot és b) a cselekvőnek saját hivatásában vagy foglalkozásában való járatlanságát, hanyagságát vagy azok szabályainak megszegését, (u. n. ipari cu'paj. A gondatlanság mindkét esetben kisebb-nagyobb lehet, mely körülmény a büntetés kiszabásánál jő figyelembe. Általában a gondatlanságnak két — súlyosabb és enyhébb — fokát szokták megkülönböztetni; az ismérvekre nézve azonban nincs egyetértés. Liszt enyhébb esetnek tekinti annak téves képzetét, hogy az eredmény nem fog bekövetkezni; súlyosabb esetnek, ha a cselekvő vakon az okozatosság minden képzete nélkül jár el (luxuria) ; Carrara szerint enyhébb eset az, midőn a tettes egyáltalán nem gondolt az eredményre — culpa ex ignorantia —, a súlyosabb eset az, midőn a tettes gondolt ugyan az eredményre, de be nem következését látta előre (culpa ex lascivia). O maga saját rendszerében a culpának három fokát állítja fel: a) az eredményt mindenki előreláthatta — culpa lata —; b) az eredményt csak gondos ember láthatta volna előre — culpa levis —; c) az eredmény előrelátásához rendkívüli, nem közönséges gondosság volt szükséges — culpa levissima —; az utóbbi büntetőjogilag be nem számitható, mert rendkívüli dolgokra a törvény nem kötelezhet. A spanyol törvény egyszerű és vakmerő gondatlanság közt különböztet. Mindezek azonban csak szempontok s nem határozott kategóriák. Ilyenek felállítása nem is lehetséges. Altalánosságban mindenesetre annyit lehet mondani, hogy valamint ma a gőz és a villamosság korszakában a gondatlanság büntetőjogi jelentősége aránytalanul nagyobb, mint a múltnak egyszerű viszonyai között, ugy a köteles gondosság mérve — az objectiv ismérv — annál nagyobb kell hogy legyen, mennél közelebb fekszik a jogsértő eredményeknek lehetősége/ Az objectiv ismérv tulhajtásától azonban óvakodni kell. Megszívlelendők Carrara szavai : «Századunk egyik hibája az, hogy minél enyhébbek vagyunk a gazemberek iránt, annál több heroizmust követelünk a polgároktól)). Nagyon elterjedt a culpának a) nem tudatos és b) tudatos culpa alapján osztályozása: a szerint, a mint a tettes a) az okozatosság lehetőségének képzete nélkül, vagy •b) az okozatosság lehetőségének képzetével, vagyis az eredmény lehetőségének előrelátásával cselekedett. Liszt, Buri, Bar, Binding ellenzése