Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VI. fejezet; A szándék és a gondatlanság. 18. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. mikénti gyakorlása a mindenkori politikai he'yzettől függ. Az elnök nem gyakorolhat több jogot, mint a mennyi öt a házszabályok szerint megilleti, de ezeket a jogokat különböző mértékben fogja igénybe venni ahhoz képest, a mint a politikai helyzet ezt magával hozza. Hogyha megilleti az elnököt az a messzemenő jog, a melylyel Schwar{ Gusztáv szerint élhet, akkor az előadónak jcgi tétele megáll, ezt azonban nem lehet áltaános szempontból, hanem a fennálló házszabály alapján kell megoldani. Az a jog semmi esetre sem illetheti meg az elnököt, hogy a házszabályok szerint elfogadottnak nem tekinthető határozati javaslatot elfogadottnak jelentsen ki. Egyébként Schwar\ Gusztáv jogászi deductiói eredményeinek helyességéhez nem fér kétség. A magánjog területéről vett egyik-másik analógiája azonban meggyőző erőt csak akkor nyert volna, ha kimutatja, hogy az obstrukczió kérdése szempontjából nem tesz különbséget az, hogy amott a kisebbség jogait mindenek fölött álló és végrehajtó hata'ommal rendelkező bíróság előtt érvényesítheti, mig emitt az elnök esetleges önkényeért ne.n felelős senki. Az előadó különben saját álláspontját jelen füzetünk más helyén maga világítja meg és fejti ki bővebben. BÍRÓI GYAKORLAT. Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. S\ VI. FEJEZET, ^cf A szándék és a gondatlanság. (Btk. 7$. §.) (Folytatás *). XI. Culpa, gondatlanság. — A szándék lényege az eredmény előrelátása; a gondatlanság lényege az előre nem látott eredménynek előreláthatósága. A gondatlanságot a szándék'ól az választja el, hogy a cselekvő az eredményt előre nem látta, míg a véletlent a gondatlanságtól az választja el, hogy a cselekvő az eredményt előre nem láthatta. Az eredmény tehát a szerint aj szándékos; b) gondatlanságból okozott; c) véletlen, a mint azt a cselekvő mint cselekvése következményét: aj előre látta; bj előre láthatta, vagy cj előre nem láthatta. A fogalommeghatározások különbözők; az akarat- és a tudatelmélet itt is szerepet játszanak. A lényeges ismérvek, bármely fogalommeghatározás mellett azonosak és pedig: a) az eredmény előrelátásinak vigyázatlanságra, a kötelességszerű gondosság elmulasztására visszavezethető hiánya; bj az eredménynek előreláthatósága. Az első ismérv a kötelességszerű gondosság ismérve, absolut ismérv, mert nem a cselekvőnek egyénisége, hanem a cselekvés tárgyi * Előző közleményeket 1. Jogállam II. és III. évfolyamában.