Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A jogkérdés felülvizsgálata a polgári és a bűnvádi perben. Felülvizsgálat és semmiségi panasz. 1. [r.]

A JOGKÉRDÉS FELÜLVIZSGÁLATA. 3 3 azonban a legfontosabb az, hogy bűnvádi ügyek felülvizsgálatánál nincs szóbeli tárgyalás, mint a polgári perek felülvizsgálatánál, hanem a birói előadás után a feleket csak felszólalási jog illeti (391. §.), ép úgy mint nálunk a polgári felülvizsgálatnál, a mi nézetem szerint helyesebb is. De mindez eltérések daczára a német bűnvádi perrendtartás legalább igyekezett az egyöntetűséget a polgári perrendtartással fentartani. És a hol ez utóbbitól eltér, legalább igyekszik ezt a bűnvádi per természetével indokolni. A magyar bűnvádi perrendtartás alkotói részére azonban a polgári per egyáltalában nem létezett. A mikor az igazságügyi kormány a bűnvádi perrendtartás javaslatát 189^ május 4-én a képviselőház elé terjesztette, a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-cz., a mely minden esetre igazságügyi alkotásaink legkiválóbbja, részletesen szabályozta volt a felülvizsgálati eljárást. Ugyancsak 1893. évben tette közzé az igazságügyi kormány a teljes polgári perrendtartás tervezetét indokolásával, a mely lényegileg ugyanily alapon tervezte a felülvizsgálat szabályozását. A bűnvádi perrendtartás indokolásában azonban nyomára sem akadunk, hogy még csak megfontolás tárgyává tették volna, hogy a jogkérdésben való felebbvitelt nem lehetne-e lényegében ép ugy szabályozni, mintáz 1893: XVIII. t.-cz. teszi ezt a polgári perekben. Hogy az elnevezésben is eltér a bűnvádi perrendtartás ettől a törvénytől, és nem felülvizsgálatnak, hanem semmiségi panasznak nevezi az intézményt, utóvégre is lényegtelen. De hogv a legkisebb részletnél is lelkiismeretesen figyelembe vettek és idéztek minden fontosabb külföldi bűnvádi perrendtartást, azonban egyszer sem idézik és nem is vették figyelembe a hazai polgári perrendtartást, ez nézetem szerint nagy mulasztás volt. Azt hiszem, hogy nincs Magyarországon jogász, a ki kétségbe vonná, hogy a kir. Curia bíróság, a melyhez a felülvizsgálati bíróság az ügyet ujabb tárgyalás és határozat hozatal végett utasította, nem alkalmazkodik a felülvizsgálati bíróság jogi álláspontjához (598. &.)• Jogállam IV. évf. '. f. ^