Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A jogkérdés felülvizsgálata a polgári és a bűnvádi perben. Felülvizsgálat és semmiségi panasz. 1. [r.]

A JOGKÉRDÉS FELÜLVIZSGÁLATA. 51 Nem akarom e helyen részletezni azokat a panaszokat, a melyekre ez a megszorítás okot adott. A polgári peres eljárás terén a képviselőház igazságügyi bizottsága a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában tett fentidézett jelentésében bőven megvilágította azokat; a bűnvádi eljárás terén pedig Vargha Ferenc; koronaügyészi helyettesnek a semmiségi panaszról most megjelent dolgozata a legnagyobb alapossággal és éleselmüséggel bonczolja e kérdést. Csak egy dologra akarok rámutatni, a mely nézetem szerint káros befolyással volt e kérdés törvényhozási szabályozására, és ma is káros befolyással van annak a joggyakorlat és az irodalom terén való kifejtésére, valamint a reformtörekvésekre. Ez az a körülmény, hogy a polgári és a bűnvádi per utjai elváltak ebben a kérdésben, a mely lényegében mindkét eljárás terén ugyanazok alá a szempontok alá esik és egyenlő szabályozást igényel. A polgári per művelőit itt nem érheti gáncs. A bűnvádi per ebben a kérdésben nem szolgáltatott nekik semmi követni valót. A bűnvádi perrendtartás alkotói ellenben nem egy tanulságot meríthettek volna polgári perrendtartásunkból, és a birói gyakorlat a polgári perekben sok tekintetben világosságot deríthetne a bűnvádi per terén szükséges reform útjaira. A tanulság azonban eddig kárba veszett. A német bűnvádi perrendtartás alkotói előtt világosan lebegett a czél, hogy a bűnvádi perrendtartás a fölebbvitelt a jogkérdésben lényegileg egyöntetűen szabályozza a polgári perrendtartással. A német bűnvádi perrendtartás indokolása ennek a felébb vitelnek kifejtése után a következőt mondja: «Az ilykép szabályozott jogorvoslatot egészen jól lehetne a jogkérdésben való íelebbezés (Rechtsberufiing) elnevezéssel megjelölni. Azonban jobbnak mutatkozik a polgári perrendtartás törvényjavaslatában elfogadott «felülvizsgálat» (Revisioni elnevezésnek átvétele, mert annál az összefüggésnél fogva, a mely a két perrendtartás, mint egy nagyobb egység egyes részei közt vanT nem ajánlatos, hogy a kifejezésekben eltérés legyen. Tartalmilag is a