Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A jogkérdés felülvizsgálata a polgári és a bűnvádi perben. Felülvizsgálat és semmiségi panasz. 1. [r.]

Dl' FODOR ÁRMIN A JOGKÉRDÉS FELÜLVIZSGÁLATA A POLGÁRI ÉS A BŰNVÁDI PERBEN. (Felülvizsgálat és semmiségi panasz.} Irta: Dr. FODOR ÁRMIN. I. A szóbeli perrel átvettük az európai törvényhozásokból a legfelsőbb biróság hatáskörének korlátozását a jogkérdés felülvizsgálatára. Ezen az alapon szabályozta az 1893: XVIII. t.-cz. polgári perekben a felülvizsgálatot, az I8Q6:XXX1II. t.-cz. pedig bűnvádi perekben a semmiségi panaszt. Ez a korlátozás mind a polgári, mind a bűnvádi perekben már kezdettől fogva nem sok rokonszenvvel találkozott. Hozzájárult ehhez, hogy legfelsőbb bíróságunk gyakorlata e téren az egész közvéleményt ellene forditotta. A polgári per terén a képviselőház igazságügyi bizottsága tört felette pálczát, a mikor a polgári perrendtartás törvényjavaslata tárgyában 1903 július 23-án tett jelentésében kimondta, hogy «az a törekvés, a mely nemcsak nálunk, hanem egyebütt is, a hol a felülvizsgálat a jogkérdésre van korlátolva, felszínre jutott, arra mutat, hogy a felülvizsgálat e korlátolása a gyakorlati élet követelményeinek nem felel meg eléggé.» (Jelentés 5. lapi. Bűnvádi perekben pedig ép most hallottuk a kir. Curia másodelnökének beiktatása alkalmából tett nagyfontosságú, a közvéleményt híven kifejező kijelentését: «Nehezíti uj feladatunkat az uj bűnvádi perrendtartás jogorvoslati rendszere: Jogfejlődésünkkel ellentétesen a magyar királyi Curia jogköre igen szük korlátok közé szorult. A büntető porok természetével ellenkező, merev formalizmus sok esetben meddő munkára, nem ritkán a sértett anyagi igazsággal szemben tétlenségre kárhoztatja a királyi Curiát. Remélnünk kell, hogy ezen a tarthatatlan állapoton a törvényhozás a lehetőség határai között mielőbb segiteni fog».