Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Jog és közjog

JOG ÉS KÖZJOG. 29 hogy ezek a meghatározások, sem magukban, sem egymás mellett meg nem állhatnak. A «korona» szót ezek s az idevágó egyéb hasonló fejtegetések, hol a koronának mint testi dolognak, hol mint symbolumnak, hol mint az állami jogi személynek, hol mint amaz erőnek, mely e személy-egységet létrehozza, hol mint államhatalomnak, hol mint államterületnek megjelölésére használják; e különböző jelentések pedig észrevétlenül egymásba folynak az előadásban, ugy hogy csakugyan az jön ki belőle, a mit az egyik könyv a szent korona ((misztériumának)), másik pedig a szent korona «misticismusának» nevez. Sokszor hallani, hogy csak az lehet jó büntető jogász, a ki jó civilista is. A tétel ily formában keveset is mond, sokat is. Keveset: mert a mennyiben igaz, igaz nemcsak a criminalistára, hanem a közjog bármely területének művelőjére is. De sokat is mond: mert nem a magánjog különösségeinek ismerete szükséges a közjog müvelésére, nem annak ismerete, a mi a magánjogot magánjoggá teszi; hanem szükséges ismerete és alkalmazása azoknak a jogi fogalmaknak és a köztük való viszonyoknak, a melyek történeti hagyománynál és egyéb külső okoknál fogva a magánjogi doctrinában iárgyaltatnak ugyan, de melyek igaz természetük szerint nem a magánjognak, hanem az egés\ jognak átható fogalmai. Megismerni annyit jelent, mint összehasonlítani, összehasonlítani pedig annyit, mint látni azt, hogy több dologban mi a közös és mi az elütő. Hogy mi a megkülönböztető az egyes jogi disciplinák között, azt a ma divó jogtudományi szakadozottság mellett tulon-tul tanuljuk. Nem árt, ha időnként arra is eszmélünk, hogy minden jogban mi a kö^ös.