Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Jog és közjog

20 Df SCHWARZ GUSZTÁV JOG ÉS KÖZJOG. Irta: Dr. SCHWARZ GUSZTÁV. Az «obstrukczió jogtana» czimü előadásomban tisztán jogi szempontból iparkodtam fejtegetni egy kérdést, mely napjaink politikai életét izgalomban tartja. Az ellennézetüek azt felelték, hogy a mit kifejtettem, igaz lehet a magánjog szempontjából, de az obstrukczió közjogi kérdés és az ilyesminek különálló valami a tudománya. Egyik napilapban például egy helybeli ügyvéd kioktatott, hogy a peres eljárásból vett analógiáim nem találnak a parlamenti eljárásra, mert a perjog magánjog, a parlamenti eljárás pedig közjog. Minthogy pedig minden kezdő jogásznak tudnia kell, hogy a peres eljárás joga valójában nem magánjog, hanem közjog: nem tudom, hogy a közjogban vagy a magánjogban való tájékozatlanságát tiszteljem-e inkább e kritikusom jogi speczialitásaképen ? De talán a római jogban őrizte meg mégis legszűzebben a maga jogtudományi érintetlenségét. Legalább ezt kell hinnem azon való neheztelése miatt, hogy állítólag holmi «actio in fraudem legis»-re hivatkoztam, mely pedig az ő meggyőződése szerint nem közjogi, hanem magánjogi actio. Minthogy pedig ez az actio igazában sem nem magánjogi, sem nem közjogi actio, mert ilyen actio egyáltalában nem is létezik és én ilyenre nem is hivatkoztam : a nevezett czikkiró legalább is époly óvatos volt mint hazafias, midőn dűlt betűkkel kijelenti, hogy az efféle közjogi kérdéshez nem annyira jogtudás kell, mint inkább az, hogy az embernek «magyar vér folyjon az ereiben» . . . Egy másik napilap is ugy találja, hogy nem értek a közjog kérdéseihez, mert az effajtákhoz nem elegendő a magánjogi tudomány, hanem ide közjogi «tapintat» kell. Minthogy pedig ez a napilap az utolsó három év óta hol a kormánypárt, hol a függetlenségi, hol az ujpárt igéjét hirdette, bele kell nyugodnom, hogy oly közjogi tudományt, mely az ő min-