Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Jog és közjog

JOG ÉS KÖZJOG. denkori pillanatnyi szükségletének megfelel, ('kitapintanom)) nem lehet. Egy harmadik lap czikkirója azon kezdi fejtegetését, hogy ő nálam az egyetemi vizsgán megbukott. E jogtudományi legitimácziója után pedig érthető, hogy czikkét azzal a jóakaratú tanácscsal végzi, hogy hagyjam ott a jogtudományt, mert a csizmadiaság is tisztes professzió. Egy negyedik lap —• — de minek folytassam ? A napilapoknak ez a polémiája, bár a felvetettem kérdésen semmit sem lendített, de fényes világosságot árasztott ismét a mi tudományos, hírlapi és politikai bajainkra. Világosságot arra, hogy a tudomány nem részesül nálunk figyelemben, csak akkor, ha a pártpolitika cselédjévé szegődik. Világosságot arra, hogy mily elemek azok, kik tudományos kérdésekben a hirlapokban a nyilvánosság elé tolakodnak. És világosságot arra, hogy bármily politikai vonatkozású tudományos kérdés fejtegetésére nálunk más felelet nincsen, mint a gyanúsítás és a személyes piszkol ás. De ez éretlen támadások mögött egy jelszó lappang, a melylyel elszármaztatva az alkalomtól, mely azt most actuálissá tette, tudományos szaklapban is foglalkozni érdemes. E jelszó az, hogy a közjogban «magánjogilag» érvelni nem szabad. Ha egy közjogi esetben az ember a «szerződés* fogalmával akar operálni, feleletül azt kapja, hogy a közjogi szerződés más fogalom, mint a magánjogi. Ha egy bűnesetben az ember a tulajdon vagy az ingó fogalmát fejtegeti, azt felelik, hogy a büntető jogi tulajdon vagy ingó dolog más mint a magánjogi. A közigazgatási jognak is megvan az ő külön jogtudománya és a közigazgatási «jogi személy»-t a világért nem szabad összetévesztenünk azzal, a mit a magánjogban annak nevezünk. Sőt a pénzügyi jogász is kitanít, hogy a pénzügyi ((közkereseti társaság* mást jelent, mint a kereskedelmi jogi. És mind e tudományok művelői határsértésről panaszkodnak, ha az ember egy concret esetben «általános jogfogai-