Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

274 VARGHA FERENCZ gyaláson fölmerüli tények nyomán keletkezett érzések hatása alatt is dönt a vádlott sorsa felett; mert hiszen a laikus bíráskodás psychologiájában a törvény érvényesülésére törekvő értelem s a cselekmény szülte érzelmek csodálatos elegyedése viszi a vezérszerepet. Ámde ha oly kérdéseket teszünk eléje, melyeknek teste nincs s annak alapja hiányzik a bizonyítási eljárásból, a jury épen most jelzett specziális lelkülete nem a főtárgyalás ie'nyeihe%, hanem a plaidoyerho^ tapad. Már pedig a plaidoyerból tényt meríteni nem szabad; és ha ezt teszi az esküdtszék, határozatát nem a főtárgyalás bizonyítékaira, hanem a védő beszédére alapitja. Ez már tilos és veszedelmes; de azért a jury lelkületének suggestibilitása folytán könnyen megtörténhetik. Ez azután kétszeres veszélyt rejt magában, egyrészt mert helyrehozhatatlan a hiba, másrészt, mert a jury tekintélyét ássa alá s a jogbiztonságba vetett hitet megingatja. Nincs tehát más mód, mint hasonló kísérletek esetén a 324. s 347. §. alapján meg kell tagadni a kérdésföltételt, abból az okból, hogy a jury köteles határozatát a főtárgyaláson fölmerült bizonyítékokra alapítani, tehát csak oly kérdés bocsátható eléje, melyre valamelyes bizonyiték merült fel. Ne téveszszük azonban szem elől, hogy a bizonyítékok mérlegelése az esküdtszék hatáskörébe tartozik; s a ténvek megállapítása az ő szuverén joga. Az elutasítás tehát csak akkor jogosult, ha abszolúte semmi bizonyiték sem merült fel a javaslatba hozott kérdésre. Tisztában kell lennünk azzal, hogy perjogunkban a vádlott ügyfél ugyan, de vallomása bizonyiték is; tehát szerintem a kérdést, jóllehet semmi egyéb sem támogatja azt, már akkor fel kell tenni, ha a vádlott azzal védekezik; mert a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett joga van a jurynek azt elhinni; a mit a vádlott mond. Következéskép a kérdés feltételének elutasítása csak akkor jogosult, ha az arra vonatkozó körülményt még csak a vádlott sem hozta föl; tehát a kérdés elutasításának joga összezsugorodik arra az esetre,