Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

A KÉRDÉS-FELTÉTEL MEGTAGADÁSA. 275 midőn azt csupán ei védő ho?ta fel; meri a védő állítása bizonyítéknak nem tekinthető. Imént emiitettem föl, hogy ha az épen most kizárhatónak jelzett kérdést felteszik, s a jury annak folytán fölmentő határozatot hoz: ez a hiba nem orvosolható. Ellenben ha a bíróság a kérdésfeltételt megtagadja, e miatt, ha annak alapja van a bizonyítás anyagában: sikerrel fordulhat a fél Curiához a 427. §. 4. p. alapján. A 427. §. 2. bek. szerint ugyanis a kérdés feltétele körül elkövetett szabálysértés nem érvényesíthető, ha az a vádlott sérelmével nem járt. A Curia a 427. §. 4. pontjára alapított semmiségi panasznál tehát össze fogja hasonlítani a visszautasított kérdés tartalmát a bizonyítás anyagával, s ha azt találja, hogy arra a főtárgyaláson volt bizonyíték: az egész eljárást megsemmisíti s elrendeli, hogy az uj eljárásban a mellőzött kérdés feltétessék. Midőn a legkiválóbb, processualisták: Glaser, Lowe, Knes. Dalcke, Birkmeyer stb. lándzsát törnek a jury hatáskörének sérthetetlensége mellett, nem az olyan speciális hazai esetre gondoltak, mint a minők nálunk — nem is olyan ritkán —• előfordulnak. Ok azt hangoztatják, hogy a tények megállapítása s a bizonyítékok mérlegelése a jury hatáskörébe tartozik. A ki az esküdtszéki intézménynyel tisztában van: az meghajol ez előtt az igazság előtt. De hát nálunk nem erről van szó; senki sem akarja a ténykérdést a jury hatásköréből elvonni. De azt sem akarhatjuk, hogy ötletszerűen, nem eléggé meggondolva s talán a védő magasztos feladatával sem egészen összeegyeztethető módon odadobott kérdés, melyre nézve az eljárásban lények nem merültek fel, az esküdteket megtéveszsze; olcsó dicsőséget szerezzen a védőnek, s helyrehozhatatlan kárt okozzon az igazságszolgáltatásnak, s az esküdtszéki intézménynek.