Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

A KÉRDÉS-FELTÉTEL MEGTAGADÁSA. 267 nem szabad; s ha a biró e határokat átlépi, ítélete a 584. §. 8. p. alapján a fél kérelmére megsemmisítendő. E fontos szabály megtartásának ellenőrzése szakbiróság előtti eljárásban semmi nehézségbe sem ütközik, az ellenőrzés könnyen eszközölhető az indokolásból, a hol a biró köteles számot adni mindazon bizonyítékról, melyet felhasznált. A 384. §. 3. bek. értelmében tehát megállapítható, hogy a szabálytalanság az ítéletre befolyással volt-e vagy sem. Másként alakul a helyzet az esküdtbíróság előtti eljárásban, a hol a verdict sovány tartalma semmi felvilágosítást sem ad arról, hogy a jury mit használ fel bizonyíték gyanánt határozatának megalkotásakor. Ha tehát valamely semmis vallomásról szóló jegyzőkönyv olvastatott fel, a revisionalis bíróság a revisio alkalmával a valószínűség s lehetőség szerint dönti el, hogy a szabálytalanság befolyással volt-e vagy sem a határozatra. Itt azonban nem ez a kérdés; mert megbeszélés tárgyává nem a semmis bizonyíték felhasználását, hanem azt az esetet tettem, midőn a javaslatba hozott kérdésnek megfelelő bizonyíték absolute nem merült fel a főtárgyaláson. Vájjon el lehet-e az esküdtszéket zárni attól, hogy ilyen kérdésekre szavazzon? A B. P. Indokolása erre nézve azt mondja, hogy: «A kisegítő- és pótkérdések, anyagát legnagyobb részt a felek, állításai szolgáltatják. A felek amaz állításainak megvizsgálásába a bíróság a rájuk vonatkozó kérdések feltevésénél foly be. Ennek a vizsgálásnak azonban a iogi szempontok köréből kilépni nem szabad. Ha a biróság azt is vizsgálná, vajon a kérdésfeltevés alá bocsátott állitások tényleg eléggé alaposak-e, a főtárgyalás eredménye azokat eléggé támogatja-e. akkor az esküdtek hatáskörébe nyulna» (577. lap). Ebből világosan kitűnik, hogy a kérdés tartalmának bizonyíthatóságát — az Indokolás szerint — nem szabad a bíróságnak vizsgálni. A német Bp. indokolása is ugyanezen az állásponton van : «A kisegítő és mellékkérdések anyaga nagyrészt a vádló és vádlott állításait tartalmazza. A bíróságnak ama feladata, mely szerint a