Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - A kereskedelmi törvény rendbüntetéseinek elévüléséről

BÍRÓI GYAKORLAT. 227 hogy vádlott felmentéséhez a beszámítást kizáró ok fennforgásának bizonyított volta szükséges, hazai ítélkezésünk az ellenkező s egyedül helyes felfogást követi, s mely szerint a vádlott felmentéséhez a beszámithatóság iránt keletkezett kétely elegendő. S ehhez kétség sem fér; az elitéléshez a vádlott bűnösségének bizonyított volta szükséges. Elitélni csak azt szabad, a kinek bűnössége bizonyítva van. A bűnösségnek kettős az eleme: egyrészt a tettes beszámithatósága, másrészt a bűncselekmény tényálladéki ismérveinek fennforgása. A beszámithatóságnak tehát ép ugy, mint minden egyéb tényálladéki ismérvnek bizonyítottnak kell lennie. így itélt a Reichs-G.,* elutasítván a közvádlónak arra alapított revisióját, hogy az ítélet a német btkv. 51. §-ából (magyar btkv. 76. §.) merített beszámítást kizáró okot csak valószínűségre, illetőleg lehetőségre alapította, s kimondván azt, hogy miután a revisióval megtámadott ítélet a beszámítást kizáró oknak fennforgását legalább is kétségesnak jelzi és a beszámithatlanságnak lehetőségét ismételten hangsúlyozta, ezzel kielégítő módon állapította meg a beszámithatóság kétséges voltát s nem sértette meg a törvényt, midőn ezen az alapon a vádlottat felmentette. A mi végül a csökkent vagy korlátozott beszámithatóságot illeti, ez alatt azt az esetet értjük, midőn az akarat szabad elhatározási képessége nem teljesen, de jelentékeny mértékben van kizárva; elvi ellenesei megfoghatatlan módon zárkóznak el az elől a tapasztalati tény elől, hogy állapotváltozás átmeneti állapot nélkül sehol sem észlelhető, s hogy bármely állapotváltozás között szükségszerűen oly állapotnak kell lennie, melyben az egyik állapot még nem szűnt, nem semmisült meg egészen, a másik pedig még nem érvényesült teljesen, s mely a két véglet állapotot összeköti ugy, mint a nappalt és az éjjelt összeköti a szürkület. A miért a normális akaratszabadság és annak teljes hiánya között is szükségszerűen közbeneső állapotnak — zona intermedia — kell lennie, mely kevesebb, mint a normális akaratszabadság, de a másik véglettel, az akaratszabadság teljes hiányával sem azonos. A magyar btk. a korlátozott beszámithatóságról kifejezetten nem intézkedik, de a birói gyakorlat enyhítő körülménynek mindenkor feltétlenül elismerte. Dr. Hcil Faus^tin. A kereskedelmi törvény rendbüntetéseinek elévüléséről. Ily czimü czikkemben ** kifejtettem, hogy a kereskedelmi törvény szerint büntetendő mulasztások esetében visszás volna a büntető törvény elévülési szabályának alkalmazása azért, mert a büntetőjog szabályai értelmében a mulasztás elkövetésének napjától kell az elévülést számítani. Dr. Doroghi Ervin evvel szemben azt az álláspontot fejtette ki, * 1890 okt. 2j. Entsh. 21. k. IJI. 1. ** Jogállarr, 190$. I. füzet 58. lap.