Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VII. fejezet; A beszámitást kizáró vagy enyhitő okok. 19. r.

2l8 BÍRÓI GYAKORLAT. II. A beszámítás fogalma a magyar btkv.-ben. A btkv. VII. fejezetében a beszámitás fogalma e szónak, relativ értelmében — a büntetőjogi beszámítás értelmében — veendő. A büntetőjogi beszámitás kizárására a törvény többféte kifejezést használ, nevezetesen: a) «nem számitható be a cselekmény" (76., 77., 81. §.), illetőleg nem számithatók be bizonyos körülmények (82. %.)\b) «kizárja a cselekmény beszámithatóságát» (79. §.); cj «nem büntettetik a cselekmény" (80. §.); d) «bünvád alá nem vonható.. (83. §.); ej «büntetés alá nem vehető- (84. §.); fj «nem büntethetők.. (88. §.).* Hogy egyazon fogalomnak megjelölésére több kifejezésnek használata nem ajánlható s félreértésekre adhat — a mint adott is — alkalmat, az csak mellesleg legyen említve. A kétségtelen tény mindenesetre az. hogy e változatos kifejezések azt jelentik, hogy az, a kiben a törvényben meghatározott körülmények fennforognak, büntetőjogi beszámitás alá nem esik, büntetőjogilag nem felelős. Ezt bizonyítja az eredménynek mindezekben az esetekben azonossága, a büntetőjogi felelősség kizárása, de ezt bizonyítja a fejezetnek czimfelirata is, mely csak «beszámítást kizáró» és «beszámitást enyhítő» okokról szól; a törvény értelmezésénél tehát a czimfelirat nem hagyható figyelmen kívül, annál az ismeretes interpretationalis oknál fogva: «Si vis intelligere nigra, lege rubra». III. A beszámítást kizáró okokként szerepelnek: a) öntudatlan állapot; b) elmezavar; c) ellenállhatlan erő; dj a törvény követelményeinek megfelelő fenyegetés; ej a jogos védelem ; f) a végszükség; g) a (ténybeli) tévedés; /?) a 12 éven alóli életkor; i) a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátás hiánya életkoruk ló-ik évét be nem töltött kiskorúaknál és siketnémáknál. mitást ékeli, midőn azt mondja: A birói ítélet, mely a vádlottnak bűnösségét megállapítja, három külön Ítéletnek vagy tételnek az eredménye. Első tétel: «Te tetted», fizikai beszámitás; második tétel: oakarva tetted.., erkölcsi beszámitás; harmadik tétel: ta büntető törvény megsértésével tetted.. — törvényes beszámitás. Csak e három tétel eredménye szerint mondhatja a bíró a vádlottnak, hogy a cselekményt büntetendő cselekménykép számítja be neki. * A btkv. egyéb helyeken is ugy általános mint különös részében ugyanannak a fogalomnak, a büntetőjogi beszámításnak kizárására, illetőleg elestére különböző kifejezésekkel él; igy jelesül: a) «nem büntettetik.. (67., 1^7., 159., 224., 225., 240., 24j 427. §-ok); b) «büntetés alá nem vonható.. (68. g.); c) ((büntethetősége megszűnik* (IJ6. §.); d) ((büntetlenséget eredményez. (26J. §.); c) «nem büntethetői (297. %.). Hogy ez esetek némelyikében a büntetőjogi beszámitás eleve ki van zárva pl. 224. és 26?. g. — vagy később felmerült tények folytán elesett, az magára a fogalomra nézve, arra, hogy a tettest büntetőjogi felelősség nem terheli, közömbös.