Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Névviselési jog vagy kényszer?

2 I 2 TÖRVÉN Y ELŐ KÉSZÍTÉS. A Btk. indokolásából tényleg kitűnik az, hogy maga a codifikátor is egy kiinduló pontúi szolgálható középmértéket kivánt szolgáltatni a bírónak. A Curia 49. sz. döntvénye azonban annyiban hibáztatható, a menynyiben a 92. §-beli büntetés enyhitési jog tekintetében s annyiban fogyatékos is, a mennyiben a 87., 97., 98., 99. §-ok tekintetében mi intézkedést sem tartalmaz. Szintúgy nem provideál a döntvény a kísérlet s a segítés büntetési mértékére nézve sem. — Erre különben a Baumgartenféle tervezet sem gondolt. Pedzette az egyik felszólalás a Bp. büntetés kimérési határozmányainak helytelenségeit. Ez is ama kérdések egyike, a melyek tüzetesebb kifejtést érdemlettek volna. Ma a Curia büntetés kimérési jogköre a Btk. 92. §-ára van redukálva. Ezt közönségesen azért nehézményezik, mert a 91. §., sőt a 89. és 90. §§. is oly elasztikus spatiumok, a melyeken belüli büntetésmegállapitás sokszor nagyon is revízióra szorulna. A ki figyelembe veszi, hogy a Btk. 66. és 72. §-beli degradatio a 92. §-étől egészen független, s hogy e §-okban még szélesebb latitude-ben dolgozik curiai ellenőrzés nélkül az alsófoku biró, mint emitt, az a Bp. 385. §-ának vonatkozó részét gyökeres és sürgős átdolgozásra érettnek fogja találni. Nem érintették azt a pontját a büntetés kimérési önkénykedésnek, a mely a btk. 54. §-abeli felhatalmazáson alapszik, a mely pedig kiáltó példája annak, mennyire nem lehet korlátlan büntetés-elengedési joggal felruházni a bírót. Egyik bíróság az 54. §-rói egyáltalán nem vesz tudomást; forognak fenn vagy nem különös méltánylást érdemlő körülmények, a mellékbüntetést állandóan kiszabja. A másik bíróság viszont az 54. §-ra egyszerű utalással következetesen mellőzi a mellékbüntetést, a nélkül, hogy ennek okát adni meg is kísérelné. E pontnál is szükséges lenne a biró útbaigazító figyelmeztetésére. Még egy megjegyzés a súlyosító s enyhítő körülmények törvénybeli felsorolásáról. Támadták azoknak codifikálását. Holott az előadói tervezet — ugy értettük — nem kívánta kizárni, hogy a törvény által fel nem emiitett körülmények a büntetés kiszabás körül szintén érvényesíttessenek. . . Nem adjuk föl a reményt, hogy a vita még nincs lezárva. L. TÖRVÉNYE LÖKÉ SZITÉS. Névviselési jog vagy kényszer? (A Tervezet 97. §-ához.) Annak elismerésével, hogy a névviselés nemcsak rendészeti és közigazgatási követelmény, hanem hogy a név az egyénnek személyiségéhez fűződő eszmei java, mely magánjogi oltalomban részesítendő, el kell ismernünk annak szükségességét is, hogy az u. n. «névjog» magánjogi oldala