Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az 1867:XII. t.-cz. közjogi tartalma

AZ 1867 : XII. T.-CZ. KÖZJOGI TARTALMA. említenek, hanem a mikép e törvényeket az események kiegészítették. A külön nemzeti szervek kizárólag a magyar parlamentarismus körében helyezkedtek el. Ily tagolással jelenik meg egységes és azonos alkotmányunk három korszaka. A lényeg, az alkotmány belső tartalma mindig ugyanaz. A különbség csakis souveremtási orgánumnak felállitásásában, elhelyezésében és kezelésében van. E világos és tiszta alapon azután világosan és tisztán jelenik meg az 1867: XII. t.-cz. közjogi tartalma. Az összes nemzeti jogokat magában foglalja ez, de közös szerveket állapit meg, s a korona kezelésébe ád nemzeti eredeti jogokat ép azért, hogy a magyar és az osztrák alkotmány egyetlen pontján se történhessék államjogi fúzió. Magyarország nem Ausztriával egyezett ki a hadügyi és külügyi legfőbb jogokra nézve, hanem királyával, s mert a korona és a nemzet egy, a jogok áthelyezése vagy átruházása nemzeti souverenitásunkon nem üthetett csorbát. j. Ezek után könnyű megítélni a puszta jelszavakat és a komoly nemzeti kivánalmakat az 1867: XII. t.-cz.-re vonatkozólag. A jelszavakkal nem foglalkozom, hanem csakis Deák müvének nemzeti, vagy közjogi tartalmával. A gazdasági kérdéseket nem hozom kapcsolatba a közjogiakkal. A külön vámterület és külön nemzeti bank stb. oly kérdések, a melyek a dualizmust közjogilag nem is érintik. Magyarország és Ausztria ugy rendezik be gazdasági viszonyaikat, a mint gazdasági érdekeik követelik. Deák alkotása annyira nincs ellentétben Magyarország gazdasági önállóságával, hogy világosan ráutal még a kikapcsolás módjára is. De a tulajdonkép való közjogi kérdésekben sem hozott létre Deák alkotása állandó lekötöttséget. A magyar korona és a magyar nemzet megegyezése hozta létre a közös szerveket és intézményeket, ugyancsak a korona és a nemzet ujabb megegyezése átalakíthatja, vagy megszüntetheti ezeket. Vagyis a korona és a nemzet egyező akarata létesítheti magát a tis;tj