Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az 1867:XII. t.-cz. közjogi tartalma

ió8 BEKSICS GUSZTÁV pers^onal-uniót, önálló külügygyei és magyar hadsereggel. Tényleg megtörténik-e ez vagy sem, ez politikai kérdés, valamint a politikai czélszerüség egyik fő eleme a dualismusnak. Ez mint közjogi intézmény egyetlenegy nemzeti követelésnek sem szegi szárnyát. A nemzetnek minden joga meg van, és királyával egyetértve minden jogát megvalósíthatja. De valamint a politikai czélszerüség volt főindoka annak, hogy bizonyos nemzeti jogok, bár elvileg érvényben vannak, nem mentek át a gyakorlatba, ép ugy jövőre is a politikai tényezők egymásra hatásának eredője fogja eldönteni, minő nemzeti jogaink lépnek az elvi elvontságból gyakorlati hatályba. Deák alkotása világosan utal a magyar külügyekre s a külügyekben egyáltalán teljesen érvényesülhet a paritás. Számos közjogi munkámban ismételten kifejtettem, hogy a hadsereg magyar részében a jelvények, a c;imer, s a ve^énynyelv magyarsága egyáltalán nincs ellentétben Deák alkotásával. A gyakorlati megvalósítás tisztán politikai kérdés. A magyar korona alkotmányos jogkörében ugy intézkedhetik mind e kérdést illetőleg, hogy a nemzetnek minden kívánalma teljesedhetik. Ekkép nemcsak gazdasági téren érvényesülhet a dualismus alapján minden érdekünk, hanem egyszersmind nyilt kifejezésre juthat a külügyekben és a hadügyben nemzeti és állami egyéniségünk, a nélkül, hogy Deák alkotásának területét elhagynók. Ebből látható mily széles és nagy terület e% s mily tág a közjogi szemhatár, melyet Deák 1867-iki müvével megnyitott. De a politika és nem a közjog kérdése e tág szemhatárnak gyakorlati tényekkel való benépesítése. Deák alkotása ott ér véget, a hol a kö~ös orgánumok megszűnnek s a külön magyar orgánumok kezdődnek. A külön magyar külügy és külön magyar hadsereg nem a? 1867., hanem az események által kibővitett 1848. körébe tartoznak. E jól demarkálható vonalon innét, az önálló vámterületen keresztül, a külügyi teljes paritásig s a hadseregben a magyar