Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Az osztrák polg. tvk. revisiója

KÜLFÖLDI JOGÉLET. annyi más problémája terén — a római jogtól tanúin és ennek szabályozási módját követni, természetesen az intézmény olyatén továbbfejlesztésével, a minőt a megváltozott viszonyok követelményei megkívánnak. Az egyszerű «kártésitési igény» mellé tehát a fent ismertetett további jogosultságok statuálandók; abban a terjedelemben, a mint azt a német ptk. teszi. Ám a casuistikiis szabályozás mellőzendő lesz; leendő codexünk kerüljön minden oly megoldást, mely egyes, esetekre forgácsolódnék szét. Hogy az ily szabályozásnak mennyire nincs létjogosultsága, kitűnik onnan is, hogy még a német ptk. caauistikus szabályai is egységes alapelvekre vezethetők vissza. Egy szabályi kell tehát felállítani, mely valamennyi szerződésszegés következményeképen a hitelező javára a fent a—c alatt emiitett jogokat létesítse. Bizonyos, hogy az ily szabályozás kevésbbé pontos és így a birói mérlegelésnek tág tere fog nyílni, de legalább bizonyos, hogy majd nem leszünk oly ((kellemetlen meglepetés»-eknek kitéve, mint az a német ptk. vei megtörtént. Köszönettel tartozunk a német jogtudománynak, elsősorban a nemrég elhunyt kitűnő jogtudósnak: Staub-nak, hogy a B. G. B. e hiányát kimutatta és igy lehetővé tette, hogy a német kodifikáczió kárán — tanuljunk. Dr. Kiss Gé\a. KÜLFÖLDI JOGÉLET. y*\ Az osztrák polg. tvk. revisiója. í. A Jogállam mult évi VII. füzetében (435. 1.) ugyanily czim alatt megjelent ismertetésünkben egyrészt a már akkor nyilatkozott szerkesztőségi tagok és jogtudósok véleménye által is megerősítve kifejezést adtunk ama meggyőződésünknek, hogy a megoldandó munkálat Ungernek azóta mintegy szálló igévé vált programm jelszavával: az egyes kövek mozaikszerű kicserélésével, kielégítő megoldást nem eredményezhetne. Az optv. revisiójának szükséges terjedelme kérdésében elfoglalt álláspontunk helyességének bizonyítékát látjuk dr. Schreiber Károly osztálytanácsosnak a bécsi Tudományos Klub-ban m. é. november 28-án tartott felolvasásában, melyben Unger, Strohal, Mitteisz és Klein F. nyilatkozatai nyomán ugyanarra a conclusióra jut, hogy a tvk. egyes részei másmás törvényreformálási princípium szerint lennének megifjitandók. A véletlen eszmetalálkozás még a használt trópusokra is kiterjed. A felolvasás is a «pavillonszerü» kibővítés szükségességét hangsúlyozván különös nyomatékkal, ezekben a pavillonokban (socialis törvényekben) lennének elhelyezendők: pl. a biztosítási jog, az automobil üzemfelelősség, a villamossági jog, egyes munkáscsoportok külön joga stb. Felolvasó szerint a revisiónak három alapvető szempontja van: 1. a tör-