Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Viszonos végrendeletek

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 139 kes tartalmát rendezetlen magánjogunknak. Föltétlenül igazat kell adnunk ama kritikai megjegyzéseknek, melyek a Tervezet 891. §-ára vonatkoznak: el nem ismerni a saját ingatlanra vonatkozó jelzálogjogot, s mégis lehetségesnek kimondani a jelzálogos követelésnek a tulajdonos által való tovább-átruházhatóságát, ez mindenesetre oly önellentmondás, melyet egyedül az ellentmondó rendelkezések valamelyikének elejtésével lehet szanálni. ¥ A jan. 21-iki ülést dr. Fazekas Oszkár előadása töltötte be a szabadalmi törvény reformjáról. A szabadalmi ügynek önálló és uj felfogását juttatta érvényre az előadó: a szabadalmat mint a nemzeti ipar fejlesztésének eszközét tekinti és a szabadalmi ügy terén felmerülő kérdéseket ez uj szempont alapján uldja meg. A szabadalom a találmány gazdasági kihasználásának kizárólagosságát biztosítja a jogosult számára; kétségtelen tehát, hogy a szabadalom adományozásának megkönnyítése egyértelmű a kizárólagos jogosultságok megszaporitásával és így a találmányok gazdasági értékének növelésével. A szabadalomban tehát valóban rendelkezésére áll az államnak egy eszköz, melylyel a hazai ipar jövedelmezőségét jelentékenyen fokozhatja. A mint ugyanis a szabadalmat megadjuk annak a találmánynak, a mely külföldön ugyan nem uj, de nálunk uj: oly stimulativumot hoztunk be, a melynek alig fog egy-egy iparos ellentállni. Mindezt alaposan és nagy dialektikai ügyességgel fejtette ki előadó. A javaslata ellen tehető ellenvetéseket is teljes sikerrel verte vissza ; s szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy ez a javaslat a fogyasztó érdekeit nem tangálja. A mai rendszer mellett is a külföidön szabadalmazott találmányt magában foglaló áruczikkért a fogyasztó a szabadalmi jogosult által megszabott árt fizeti: a legtöbb külállammal (legalább a kulturállamokkal) szemben ezt államszerződések vagy a tényleges gyakorlaton alapuló viszonosság biztosítják. E találmányok ára tehát a kereslet és kínálat törvényei alól akkor is ki van véve, ha azokra Magyarországon szabadalom az újdonság kellékének hiánya miatt nem szerezhető. Ebből folyik, hogy ha a magyar szabadalmi törvény nem követeli meg az absolut újdonságot, hanem megelégszik a relatív, a belföld szempontjából való újdonsággal: nem adóztatja meg a fogyasztót, hanem a szabadalomból származó hasznot a külföldi feltaláló zsebéből a magyar utánzó zsebébe vezeti át. Miként az előadó szellemesen kifejezte magát: vámvonalat von a magyar határ körül, melyen belül a magyar iparosok, kivül pedig a külföldi feltalálók vannak. S ma, a nemzetek nagy gazdasági háborújának korszakában, a magyar ipar pártolásának ez az eszköze, ha nem is nyeri el az altruizmus pálmáját, nem mondható erkölcstelennek vagy jogtalannak: c'est la guerre, s velünk sem bánnak kíméletesebben. M.