Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 2. szám - Viszonos végrendeletek
VISZONOS VÉGRENDELETEK. A «Zusammenhang der Motive» ebben a kérdésben semmit sem igazol, ezzel csak azt magyaráztuk meg, hogy a semmisség vagy visszavonás a másik részre is .kihat. Ez tehát csak a már megtörtént visszavonás következményeiről beszél; arról azonban, hogy a visszavonhatóság ne történjék meg, itt szó sincs! «Eine juristische Erklárung wird damit nicht geboten», jegyzi meg helyesen Endemann (Lehrb., 7. k., III. (900) 45., 10.). Ebben az irányban tehát alig tudunk egyéb indokot fölhozni, mint az «általános igazságérzet» kétes értékű argumentumát, a kérdés tehát ily alapon egy lépéssel sincs előbbre vive ma, mint egykor, midőn Windscheid (i. h.i a ((visszavonhatatlanságot*) egyszerűen «construálhatatlan »-nak minősítette. Konstatálhatjuk tehát: hogy a német ptk. egyik legfontosabb álláspontja: a correspectiv végrendelet visszavonhatatlansága, melyet a T. is elismer, még nincs construálva. Már pedig a törvény «expressis verbis» mondja: «a visszavonás joga elesik a másik házasfél halálával ...» stb. (2271, 2. és T. 1935. §. 31; kétségtelen tehát, hogy az elmélet föladata a törvény ily irányú tételes rendelkezését igazolni, construálni. Mielőtt vizsgálódásainkat e tekintetben megkezdenők, felvetjük a kérdést: vajon egyáltalán helyes irányban halad-e a tudomány, midőn az u. n. «uralkodó elmélet» által jelzett utat követi? 1. Kétségtelen az uralkodó elmélet által nyújtott magyarázat értelmében, hogy A. végrendelete által B. lett az ő örököse. O nem előörökös, hanem igazi. A.: 1. Örökösöm legyen: B B.:\. Örökösöm legyen: A 2. Ha nem él tul: X 2. Ha nem él tul: X A végrendelete (a harmadikat illetően) már most azáltal, hogy ő előbb elhunyt, «tárgytalanná" lesz. B. lett a tulajdonos és a harmadik az ő örököse. Ez a~ert fog örökölni, mert B. akkor az ő végrendeletében (pl. 1901. okt. 20.1 ugy intézkedett, hogy X. az ő (B) túlélése esetén az ő leendő (t. i. a halál időpontjában fennforgandóí 11903. február 1.) vagyonát örökölje.