Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

io8 DF MESZLÉNY ARTÚR lyebb fokú, mint a minőt az elvállalt alkalmazás megkövetel. Másik akadálya az ártörvény szabad érvényesülésének az, hogy az alkalmazást kereső képességeiről meggyőződni, kellő adatok híján, lehetetlen. Pinczérnek, bérkocsisnak vizsgát kell ugyan tenni, s előbb szolgálatba nem léphet; a cselédek nagy tömegének képességét azonban nem ellenőrzi senki, ha csak a munkaadó nem, a ki igen gyakran maga sem ért hozzá. A cselédkönyv, miként az ma van használatban, — értéktelen firka. Nemcsak nem gondoskodik a törvény ama rendelkezésének (75. §.) végrehajtásáról, mely szerint a gazda köteles a cselédkönyvet a valósághoz hiven kitölteni, hanem egyenesen megakadályozza a hatósági praxis, hogy az a valóságot tünetsse fel. A hatóságok kötelezik a gazdát az oly megjegyzések, minősitések kitörlésére, a melyek a cseléd további alkalmaztatását megnehezitik vagy lehetetlenné teszik. E praxis indokolását legkiválóbban a bpesti VII. ker. rendőrkapitányság egy 7142/1900. sz. határozata tünteti fel, melyet a közigazgatási biróság* indokainál fogva helyben hagyott, s melyből a következőket közlöm: «Azon kifejezés, hogy «megszökött», a cselédkönyvből töröltetni rendeltetik. Indokok: . . . Ezen minősítéssel panaszos cseléd alkalmazást többé sehol sem nyerhetne. A hatóságnak pedig nem az kell, hogy feladatát képezze, hogy egy cselédtől a megélhetés tisztességes útját elvegye az által, hogy számára uj alkalmazásba való belépését meggátolja, hanem humanitásból és erkölcsi szempontból a hatóságnak oda kell törekednie, hogy a cseléd, ha hibát követett is el egy alkalommal, — más alkalommal ezen elkövetett hibának olyan következményeit viselni ne tartozzék, melyeknél fogva elzülhessék és a tisztességes megélhetésben akadályoztassék, sőt az számára lehetetlenné tétessék». Gyakran visszatér az a felfogás is, hogy ha a cseléd vala* V. ö. 1896 : XXII. t.-cz. -Q. §.