Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

A CSELÉDSZERZŐDÉS. a melytől annyi férfi jólléte függ, mint a cselédügy helyes megoldásától; s a mig a társadalmi kérdések megvitatását a férfiak általában nem tartják méltóságukon alulinak, addig ez a probléma is hatáskörükbe vág, annál is inkább, mert hiszen a cselédséghez nem csupán a szakácsnő és a szobaleány, hanem a szolgák különböző fajai s a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem terén alkalmazott mindazok az egyének is tartoznak, a kik a "személyzet" fogalmának valamely más, magasabb kategóriájába — munkások, segédek, meghatalmazottak — nem sorozhatok. Kutassuk kissé mindenekelőtt a fent emiitett tapasztalati tény okait. Ez okok részint társadalmi állapotokban, részint azok jogi rendezésében gyökerező okok. A cselédség általában nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, a melyek elvállalt teendőinek teljesítésére szükségesek. A tételt, hogy okait meg ismerhessük, megforditom s ugy állítom fel, hogy a cselédek olyanra vállalkoznak, a mihez kellőkép nem értenek. Ezt csak ugy tehetik, ha ennek daczára alkalmazáshoz jutnak. A gouvernante talán elmenne «bonne»-nak, ha mint amolyan nem találna alkalmazást; s a szakácsnő, mielőtt éhen hal, beállna mindenesnek, ha szakácsnő nem lehet. A hol szabad verseny van, ott ez a természetes kiválasztási folyamat mindenütt érvényesül s biztositja azt, hogy kiki a helyét jól tölti be. A mi esetünkben tehát a szabad versenyt akadályozó körülményeknek kell fenforogniok, mert különben a fent emiitett panasz csak kivételes lehetne. Csakugyan vannak ilyenek szép számmal. A szabad verseny érvényesülésének főkelléke, hogy kereslet és kínálat könnyen találkozhassanak, azaz, hogy kellő piac% álljon ugy a kináló, mint a kereső rendelkezésére. A cselédi szolgálatok piacza a lehető legtökéletlenebbül van szervezve. A cselédközvetitő-üzlet visszaélései szégyenfoltja a közigazgatásnak. A kínálat szétforgácsolódik a kellő szervezés hiján s nehézzé, sokszor lehetetlenné teszi a kereslet szó mára, hogy választéka legyen. Ez nem más, mint monopol az lilető kináló számára, a ki e kedvező helyzetben alkalmazást talál, noha képessége cseké-