Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Norvég büntetőjog

'ÓO KÜLFÖLDI JOGÉLET. ségnél i koronától 5000-ig szabható ki. Kiszabásánál figyelembe veendők az elitélt vagyoni körülményei. A pénzbüntetés részletekben fizethető, vagy közmunkában ledolgozható, ha eme módozatok egyikével sem törlesztetett, szabadságvesztés-büntetéssé változtatandó át, mely 1 naptól 3 hónapig terjedhető rabság Jehet (N. 27, 28. §§.). 4. Némely esetben a nyilvános hivatalok elvesztése (N. 15. §.). A mellékbüntetések közül kiemeljük: 1. a bizonyos helységből való kiutasítást. Ez alkalmazható, ha a tett indokai arra mutatnak, hogy a tettesnek valamely meghatározott helységben való tartózkodása az élet- vagy vagyonbiztonságra különös veszélylyel jár. 5. Az elkobzást; ez nem szorítkozik azokra a tárgyakra, a melyek valamely büntetendő cselekmény elkövetésére szolgáltak vagy szolgálhatnak, hanem kiterjedhet a büntetendő cselekmény által szerzett nyereség elvételére. A nyereség elvehető nemcsak a tettestől, hanem attól is, a kinek érdekében a cselekmény elkövettetett. Az elkobzás kimondható akkor is, ha a bűnvádi eljárás senki ellen sem indíttatott vagy indíttathatott meg. Az elkobzott tárgyak értéke a sértett kártalanítására fordítandó (35 — 37. §§.). A büntetések fejezetében van, de lényegében praeventiv jellegű intézkedés, hogy a vádlott, ha beszámithatatlanság fennforgása esetén felmentetett, vagy korlátozott beszámithatóság fennforgásáért enyhébb büntetést kapott és a közbiztonságot veszélyezteti, elmegyógyintézetbe vagy iszákosok számára berendezett dologházba utalható (59. §.). A 5. fejezet a beszámítást kizáró okokról szól. Büntettet csak szándékosan lehet elkövetni. Gondatlanság a N. 41. §-a szerint akkor forog fenn, ha a tettes tudta vagy tudhatta volna, hogy gondatlanul cselekszik, vagy ha a gondatlansága által okozott veszélyt, noha figyelmessé lett reá, nem iparkodott teljes erejével elhárítani. Gondatlanság forog fenn akkor is, ha valaki valamely különös ügyességet föltételező foglalkozást gyakorol, a nélkül, hogy azzal az ügyességgel birna. Bármely tényálladéki ismérv feletti tévedés a beszámítást kizárja. Ha a tévedést gondatlanság okozta, azokban az esetekben, a melyekben a gondatlanság büntetendő, az erre kilátásba helyezett büntetés alkalmazandó. Az eredmények által qualifikált delictumokról szel a 43. §. Ebben az esetben a büntetés csak akkor sulyosbul, ha a minősített eredményre -vonatkozólag gondatlanság forgott fenn. A 44. §. összefoglalja az ellenállhatatlan kényszert és a beszámithatatlanságot. Beszámíthatatlan az elmebeteg, a visszamaradt szellemi fejiettségü és az öntudatlan állapotban lévő; psychologiai kritériumok mellőztettek és ezzel az akaratszabadság kérdése ki van küszöbölve. A 45. §. az actio libera in causa esetét szabályozza olyképen, hogy az a beszámításra befolyással nem bir. A 46. §. szerint a büntethetőségi korhatár a 14, életév. A 47. §. a végszükségről, a 48. a jogos önvédelemről szól. A relativitás elve mindkettőnél megköveteltetik. A 4. fej. a kísérletekről szól. A kísérlet tanában a N. az objectivis-