Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]

48 Dl PAP JÓZSEF életbeléptető törvényben a; ügyvédi rendtartásnak a -ugirás^atra vonatkozó szabályai kiegészíttessenek és szigorúbbá tétessenek. Az igazságügyi bizottság ezenfelül a III. §-ba a zugirászat ellen megfelelő rendelkezéseket vett fel, nevezetesen: a bíróság a további előadástól eltilthatja azokat is, a kik zugirászat miatt iogérvényesen el voltak ítélve, ha bírnak is előadási képességgel és a 94. §. szerint különben a képviseletre jogosítva is lenné­nek, továbbá kelszáz koronáig terjedhető pénzbírságban marasz­talhatja a;t, a ki a 94. §. 1. vagy 2. pontja alapján mint meg­hatalmazott jellép, ha a meghatalmazásra jogosító ^iszony tekin­tetében valótlan tényt ad elő; és végre a zugirászat ellen irá­nyul ama intézkedése is, hogy a Q6. §. első bekezdésében említett személyek ibirói vagy ügyészi minőségben alkalmazott államhivatal­nokok, kir. közjegyzők, jogtanárok stb.) a §. alkalmazásánál ügyvédeknek nem tekintendők Adott esetben tehát ez egyének­kel szemben is alkalmazhatók a zugirászat elleni rendszabályok. Az igazságügyi bizottság azonban, habár fel is vette a har­ezot a zugirászattal, mégis félúton megállt. Azt méltányosnak tartanok, ha az egész üzlet vezetésével megbízott kereskedelmi meghatalmazott ruháztatnék fel a perben való képviseleti jog­gal, de annak semmiféle jogosultsága sincs, hogy a kereske­delmi törvény 43. §-a szerint lehetséges különböző körű, sőt még egyes ügyletekre is külön felhatalmazható egyének szintén felruháztassanak képviseleti joggal. Ezek szintén lehetnek állan­dóan alkalmazva az üzletben, tehát szintén birhatnak az igaz­ságügyi bizottság szerint képviseleti joggal. Ez pedig nem egyéb, mint a zugirászat istápolása. Hivatkozunk a gyakorlati életre. Bécsnek példája mutatja, a mint azt a budapesti ügyvédi kamara 1902. évi jelentésében kiemeli, hogy hová fajul el a nem ügy­védi képviselet megengedése. Számos bécsi kereskedő állandó kereskedelmi meghatalmazottakat alkalmaz, kik irodájukban működve, részükre a peres beadványokat szerkesztik és helyet­tük a tárgyalásokon megjelennek, egyéb idejüket pedig az üzlet egyéb teendőire fordítják. Már nálunk is összeállnak a kisebb

Next

/
Thumbnails
Contents