Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]
48 Dl PAP JÓZSEF életbeléptető törvényben a; ügyvédi rendtartásnak a -ugirás^atra vonatkozó szabályai kiegészíttessenek és szigorúbbá tétessenek. Az igazságügyi bizottság ezenfelül a III. §-ba a zugirászat ellen megfelelő rendelkezéseket vett fel, nevezetesen: a bíróság a további előadástól eltilthatja azokat is, a kik zugirászat miatt iogérvényesen el voltak ítélve, ha bírnak is előadási képességgel és a 94. §. szerint különben a képviseletre jogosítva is lennének, továbbá kelszáz koronáig terjedhető pénzbírságban marasztalhatja a;t, a ki a 94. §. 1. vagy 2. pontja alapján mint meghatalmazott jellép, ha a meghatalmazásra jogosító ^iszony tekintetében valótlan tényt ad elő; és végre a zugirászat ellen irányul ama intézkedése is, hogy a Q6. §. első bekezdésében említett személyek ibirói vagy ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnokok, kir. közjegyzők, jogtanárok stb.) a §. alkalmazásánál ügyvédeknek nem tekintendők Adott esetben tehát ez egyénekkel szemben is alkalmazhatók a zugirászat elleni rendszabályok. Az igazságügyi bizottság azonban, habár fel is vette a harezot a zugirászattal, mégis félúton megállt. Azt méltányosnak tartanok, ha az egész üzlet vezetésével megbízott kereskedelmi meghatalmazott ruháztatnék fel a perben való képviseleti joggal, de annak semmiféle jogosultsága sincs, hogy a kereskedelmi törvény 43. §-a szerint lehetséges különböző körű, sőt még egyes ügyletekre is külön felhatalmazható egyének szintén felruháztassanak képviseleti joggal. Ezek szintén lehetnek állandóan alkalmazva az üzletben, tehát szintén birhatnak az igazságügyi bizottság szerint képviseleti joggal. Ez pedig nem egyéb, mint a zugirászat istápolása. Hivatkozunk a gyakorlati életre. Bécsnek példája mutatja, a mint azt a budapesti ügyvédi kamara 1902. évi jelentésében kiemeli, hogy hová fajul el a nem ügyvédi képviselet megengedése. Számos bécsi kereskedő állandó kereskedelmi meghatalmazottakat alkalmaz, kik irodájukban működve, részükre a peres beadványokat szerkesztik és helyettük a tárgyalásokon megjelennek, egyéb idejüket pedig az üzlet egyéb teendőire fordítják. Már nálunk is összeállnak a kisebb