Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]
AZ ÜGYVÉDI SÉRELMEK. 47 2. Az igazságügyi bizottság a gazdatiszt mellé a hasonszerüség okából a? erdőtisztet és a bányatisztet is felvette a^ok közé, a kik alkalmazójukat mint meghatalmazottak képviselhetik. E kiterjesztés ellen nincs kifogásunk, mert ez teljesen méltányos és azért indokolt. 3. Az igazságügyi bizottság egy további helyes módosítása az is, hogy képviseleti joga lesz annak, a ki valamely ingatlan kezelésével járó ügyletek kötésére állandóan meg- van hatalmazva. Az 1902. évi törvényjavaslat már azt ruházta fel képviseleti joggal, a ki valamely ingatlan állandó kezelésével van megbizva. Az igazságügyi bizottság uj szövege kizárja az oly értelmezés lehetőségét, mely szerint az ingatlan kezelője alatt a házmestert, a vinczellért, egyáltalán olyanokat lehessen érteni, a kik cselédek, vagy pedig szolgálati viszonyban állanak, mert azok az ingatlan kezelésével járó ügyletek kötésére állandóan felhatalmazottaknak nem tekinthetők. 4. A kereskedőnek az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja és az iparosnak üzletvezetője képviselheti főnökét az üzletből származó perekben. Az 1901. és 1902. évi törvényjavaslat szerint e képviseletnek helye volt mindazokban a perekben, a melyek nem kikötés alapján tartoznak a járásbiróság hatáskörébe. Helyesnek és czélszerünek ismerjük el az igazságügyi bizottságnak azt a módositását, hogy a kereskedelmi alkalmazottak, az iparosnak üzletvezetője és a többi képviseleti joggal felruházott alkalmazottak csakis alkalmazásuk körében, tehát a gazdaságból vagy az ingatlan kezeléséből eredő ügyekben, illetőleg az üzletből származó perekben birnak képviseleti joggal. Minthogy az alkalmazotti viszony indokolja és szükségessé teszi az alkalmazottaknak megadni a képviseleti jogot, visszaélések kizárása és a zugirászat meggátlása végett szükséges volt tehát a képviseleti jogot az alkalmazás körére korlátozni és annak nyilt kifejezést adni. Az igazságügyi bizottság szükségesnek tartja, hogy a zugirászat kiirtassék, e czélból jelentésében világosan követeli, hogy a polgári perrendtartást