Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]

42 Dí PAP JÓZSEF ennek daczára, a járásbirósági eljárásban még a fontosabb és nagyobb értékhatáru perekben sem lett a kötelező ügyvédi képviselet meghonositva. A fél minden sommás perben ügyvéd nélkül jelenhetik meg, a sommás perekben ezenfelül a nem ügyvédi meghatalmazottak köre igen széles mederben lett megállapítva. A kir. törvényszéknél, mint felebbezési biróságnál, szintén mellőztetett a ksüejező ügyvédi képviselet, sőt a törvényszéki eljárásban, a hol szabály szerint ügyvédi kényszer van, egyezségeknél, elismerés vagy lemondás esetében a felek ügyvédi képviselet nélkül személyesen vagy nem ügyvéd meghatalmazott által képviseltethetik magukat. Az alaki pervezetés tekintetében pedig az átdolgozott törvénytervezet, illetőleg a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat oly intézkedéseket tartalmazott, a melyek az ügyvédeknek közjogi helyzetét, a jogszolgáltatási kérdésben elfoglalt állásuk méltóságát sértették. A biró tárgyalásvezetési rendőri intézkedéseinek szertelen kiterjesztése, a tárgyalási határnapoknak közmegegyezéssel való elhalasztásának meg nem engedett volta, az a körülmény, hogy az ügyvéd saját személyében marasztalható a tanuk és a szakértők dijának megfizetésében, a perköltségek ki nem elégitő módon való szabályozásának a kérdése, ügyvéd vétlen mulasztása esetén az igazolás meg nem adása; ha a követelés fizetési meghagyás utján is érvényesíthető és az alperes az első perfelvételi határnapon nem jelenik meg, vagy a követelést az első natárnapon azonnal elismeri, az alperes csak azokban a költségekben való elmarasztalása, mely fizetési meghagyás iránti kérelem eseteiben merült volna fel; házassági perekben az ügyvédnek a békéltetési tárgyalásnál való megjelenés kizárása, státusperekben az ügyvédi képviselet nem kötelező volta, a házasságvédői intézmény megszüntetése; az a körülmény, hogy a meghatalmazottak és ügyvédek jogi állása és helyzete egy fejezetben szabályoztatott, nem pedig külön fejezetben az ügyvédeké és külön a meghatal mazottaké: mindmegannyi sérelem volt, melyek joggal sérthették az ügyvédi karnak erkölcsi reputáczióját és anyagi helyzetét is.