Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]

4o Dí PAP JÓZSEF nek a szabályozandó kérdésekre vonatkozó jogi felfogása, életnézete és traditiói pedig megszabják azt a mértéket, a mely szerint egyesíteni kell az elméleti igényeket a gyakorlati követelményekkel. Hibába esik a törvényhozó, ha nincs meg munkájában a teljes harmónia az elmélet, a gyakorlat és a nemzeti közfelfogás között. Az egyik vagy a másik irány favorizálása sérelmére van a másik két kiindulási pontnak. Az ügyvédi kérdések codifikácziójánál számolni kell a nem zetnek a jogászokról és illetőleg az ügyvédekről táplált közfelfogásával. Az igazságügyi kormány és a törvényhozás van hivatva pártatlanul megítélni, hogy e közfelfogás helyes-e és mily mértékben szabad annak engedni ? Ha őszintén kell nyilatkozni, lehetetlen nem constatálni, hogy a nemzetnek nagy és különböző rétegei nem viseltetnek mindig kellő objektivitással a jogászokkal szemben, s nem tanusitják a rokonszenvnek azt a mértékét, a melyet a jogászi tevékenység méltán megkívánhat és elvárhat. A közfelfogás szerint a jogászok, az ügyvédek képviselik a közéletben a tételes törvényeket, tehát az alaki igazságot. Tagadhatatlan, hogy a positiv jog sokszor nem fedi ama kivánságokat, a melyek észjogilag teljesen indokolvák, a melyek a vajúdó sociális élet forrongásában lelik gyökerüket. A törvények és a természetjog közötti különbséget a jogászoknak számlájára irják, a jogászok, az ügyvédek hátrányára tudják be. A jogszolgáltatásnál az ügyvédet teszi a közönség rendesen felelőssé a hozott ítéletért. Az ítélet pedig — a mint tudjuk - - mindig érdekeket sért meg, nemcsak egyeseknek, a pervesztes feleknek érdekeit, de sokszor sociális érdekeket, a különféle társadalmi körök és foglalkozási nemek osztályérdekeit. Ezt nem tudják az érdekeltek az ügyvédeknek megbocsátani. Az ellentét a tételes jogászi jog és az elméleti bölcseleti jog között annnyival is inkább szokott kihegyeződni, mert lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a jogászok felfogása és nézete az életviszonyokról és az egyes életme°-nyilatkozásokról egészen más, mint a laikus közönségé. Ki ne