Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]

AZ ÜGYVÉDI SÉRELMEK. 39 1901-ből; a képviselőház elé terjesztett szöveg 1902-ből és az igazságügyi bizottságnak a szövege 1903. évből. Az előadói tervezet, illetőleg a törvényjavaslatnak három különféle időből származó szövege és a vonatkozó indokolások igen érdekesen tüntetik fel e fontos törvényjavaslat fejlődési történetét és azokat az eszme- és érdekharczokat, a melyek a törvényjavaslat egyes intézményei és intézkedései körül lezajlottak. A kérdés annyira fontos, hogy hálás munkát végezne az, a ki a perrendtartás egész anyagát vonná vizsgálódása körébe a fejlődés egyes fokozatain át, mert csak akkor lehetne megitélni, hogy az igazságügyi kormány és a képviselőháznak igazságügyi bizottsága, tehát azok a közjogi tényezők, a melyeknek kiváló szerepkör jutott osztályrészül e törvényhozási műnél, mily mértékben voltak fogékonyak a szaksajtó, szaktestületek, egyes érdekkörök és a nagyközönség köréből felhangzott hol indokolt, hol kevésbbé indokolt kritika iránt, csak ilyen generális szemle után lehetne megnyugtató és objectiv Ítéletet mondani. E folyóiratnak hasábjai azonban csak korlátoltan állnak rendelkezésemre, a miért is ez alkalommal csupán egy kérdéssel akarok foglalkozni, t. i. azzal, mily állást foglalt el a\ igazságügyi bizottság a\ ügyvédi sérelmekkel szemben < A polgári perrendtartás czélja szabályozni mindama tényezőknek jogkörét, jogállását, a melyek nélkül per nem képzelhető és azon fölül meghatározni azokat az elveket és szabályokat, a melyek szerint a pert elő kell készíteni, és úgy az alsófokon, mint a felsőfokon letárgyalni. A perrendtartás tartalmaz tehát intézkedéseket a bíróságokról, a felekről és a felek meghatalmazottjairól, illetőleg a\ ügyvédekről is. A törvényhozónak, ha feladatát jól akarja megoldani, kötelessége a törvénybe oly intézkedéseket felvenni, a melyek czélravezetők. A törvényhozónak tudni kell, hogy mit akar és hogy mi módon akarja elérni a kitűzött czélt. Ugy a czél kitűzésénél, mint az eszközök megválasztásánál közreműködnek a tudománynak kívánalmai és a gyakorlati élet igényei. A nemzet-