Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Az ügyvédi sérelmek az igazságügyi bizottság előtt. 1. [r.]

38 Dl: PAP JÓZSEF tudós tanárt, ki «irodalmunk egy hézagát töltötte be». És mikor a törvény életbe lép és annak valamelyik §-a egy perben vitássá válik, a Curia van hivatva, hogy a peres értelmezés kérdésében végső instancziában döntsön. A tanácsban idegenül állanak az idegen törvénynyel szemben. Ekkor a tanács érdemes elnöke felüti az «Entscheidungen des deutschen Reichsgerichtes» czimü döntvény-gyűjteménynek azt a kötetét és lapját, a melyen olvasható, hogy a német törvénynek megfelelő §-át hogy-mint értelmezte a lipcsei Reichsgericht. És nyomában kél a nagyméltóságú magyar kir. Curia «elvi jelentőségű döntvénye» ismét «a hazai viszonyok tekintetbe vételével »>. íme törvénykészités, törvénymagyarázat és törvényalkalmazás igy tánczolja a mások négyesét: ez az a second hand civilisation, a mi ujabb törvénytárunkon végig vonul. Hát ha az e fajta törvény-öntésben pihenőt tartottunk egy esztendőre: ezért nincs min jajveszékelnünk. Volt időnk magunkra eszmélni. És ha az 1903-ki üres törvénykötet után egy pár esztendeig egy pár vékonyabb törvénykötet is fogna következni: az igazi magyar culturának ez nem lesz vesztesége. AZ ÜGYVÉDI SÉRELMEK AZ IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG ELŐTT. Irta: Dr. PAP JÓZSEF. I. A «magyar polgári perrendtartásról)) szóló törvényjavaslatot a képviselőháznak igazságügyi bizottsága letárgyalta. Az Igazságügyi Közlönynek melléklapján, az igazságügyi Javaslatok Tára 3. számában, közzé lett téve a «polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat)) (az igazságügyi bizottság szövegezése szerint) és az igazságügyi bizottságnak indokolt jelentése. Előttünk fekszik tehát a polgári perrendtartás előmunkálataként: az előadói tervezet 1893-ból; az átdolgozott tervezet