Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 1. szám - Törvény és bíróság
28 DE BAUMGARTEN IZIDOR lica egyenes követelményének fogja tartani azt, a minek kedveért kiegészítette vagy módositotta a törvény tartalmát. Nem vélt-e magasabb érdek szolgálatában eljárni a budapesti kir. itélő tábla, midőn megtámadható logikával és nyilt ellentétben a büntető törvénykönyvvel, a Btk. 402. §. második bekezdése alapján — vállópén- meghamisításának vétsége gyanánt — megbüntette a forgalomban levő e^üstforintosok utánzását? Tudvalevő dolog, hogy büntető törvénykönyvünk a váltópénz vagy azt pótló papirpénz meghamisítását vétségként — hat hónaptól három évig terjedhető fogházzal — bünteti, holott forgalomban levő fém- vagy papirpénz utánzása öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő büntettet képez. A váltópénz fogalmát a büntető törvénykönyv nem határozván meg, irányadóul fogadja el azt a közkeletű megkülönböztetést, mely szerint váltópénz az a pénznem, melylyel csak bizonyos törvényesen megállapított összeg erejéig lehet fizetéseket teljesiteni. E szerint a vat utat örvényekből tudjuk meg, vajon váltópénz-e valamely pénznem, és a büntetőtörvényből, hogy e pénznem hamisításának mi a büntetése. Minthogy pedig a koronaérték megállapításáról szóló 1902 : XVII. t.-cz 19. §-ának harmadik bekezdése szerint «a magánforgalomban senki sincs kötelezve egykoronásokat ötven korona összegen felül fizetéskép elfogadni", minthogy továbbá az e törvény kiegészítéséről és az ötkoronás ezüstérmek veretéséről rendelkező 1899: XXXVII. t.-cz. 5. §-a szerint az újonnan vert ötkoronásokra az 1892 : XVII. t.-cz.-nek az egykoronásokra szóló rendelkezései irányadók, magánosok azonban az ötkoronásokat 250 korona összegig kötelesek elfogadni : nyilvánvaló, — s a gyakorlat némi ingadozás után e megállapodásra is jutott — hogy az ötkoronások meghamisítása a Btk. 204 §. 2. pontja alapján vétségként büntetendő. Egészen más tekintet alá esnek az 1868 : VII., illetőleg az 1869: XII. t.-cz. alapján vert ausztriai értékű ezüst egyforintosok. Ezeket a koronaérték megállapításáról szóló 1892: XVII. t.-cz. 10. s 19. §-aiban kifejezetten értékpén;üt jelöli meg és