Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Törvény és bíróság

TÖRVÉNY ÉS BÍRÓSÁG. 2J bírt», elég széles kört nyújt a birói felismerésnek, különösen még ha beható figyelemmel felkutatjuk a fiatalkorú büntevő felserdülésének és nevelésének kedvezőtlen körülményeit, környezetének befolyását és ezzel kapcsolatos erkölcsi irányítását, ugy hogy gyakran fogjuk tapasztalni, miszerint az ifjúnak néha feltűnően kifejlett észjárása, sőt ravaszsága mellett is nyilvánvaló, hogy erkölcsi alapnevelés hiján «abűnösség felismeréséhez szükséges belátásai) nála mégis csak hiányzik. A testi és szellemi erők normális fejlettsége, mint külső jelenségek mögött, még mindig ott lehet és tapasztalat szerint van is a belső lelki és erkölcsi fejlettségnek teljes hiánya, melynek pótlására a fiatalkorú büntevőknél a rendes szabadságvesztés-büntetési nemek tapasztalat szerint nem alkalmasak!» E körrendelet igen tanulságos, nemcsak azért, mert a törvény alkalmazására, tehát tisztán birói teendőre vonatkozólag a felügyeleti hatóság útmutatását foglalja magában, hanem azért is, mert kellő világításba helyezi azt a módszert, melynek segélyével a gyakorlat módosithatja a törvényt. Ilyenkor nem szabad nyilt ellentétbe helyezkedni a törvényhozóval, hanem színleges alkalmazkodással annak rendelkezéséhez az értelmezés ürügye alá a bíró akaratát a törvényhozóé gyanánt kell végrehajtani. Ha a cháteau-thierry-i törvényszéki elnök azt tanítja: «az igazság fölötte áll a törvénynek» — ugyanazt az eszmét sokkal finomabb módon fejezi ki budapesti collegája, ki arra oktatja birótársait; «a törvényt ugy kell értelmezni hogy az igazságnak megfeleljen». A «legis voluntas» helyettesítése a birói belátással nem mindig alapszik ily helyes és elfogadható indokon. Mihelyest megengedjük, hogy a birói meggyőződés a tényállás eldöntésének leghelyesebb módjáról a törvény megkerülésével, figyelmen kivül hagyásával vagy módosításával érvényesülhet, a helytelen birói belátástól nem tagadhatjuk meg azt, a mit a helyesnek megengedtünk. Ki különböztethetne meg a kettő között, hacsak nem újra a bíróság, és ez mindig helyesnek sőt a salus pub-