Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. V. Fejezet. A részesség. (Btk. 69-74. §§.) 15. r.

422 BÍRÓI GYAKORLAT. cselekményre — ebben az esetben tehát a karóval történt főbeütésre — vonatkozólag foroghatott volna fenn. Az eldöntendő kérdést tehát nem a halálos eredménynek, hanem az azt okozott bántalmazásnak excessus minősége kellett volna hogy képezze. Ha ez excessus, akkor az a részeseknek be nem számitható, s igy nem számitható be természetesen a halálos eredmény sem, s a részesek csak a kődobálás által megállapított bűncselekményért felelnek, ellenkező esetben a halálos eredményért is felelősek. VII. 74. §. — 1. A btkv 74. §-a kifejezett tartalma szerint nem terjed ki azokra a személyes tulajdonságokra és körülményekre, a melyeknek büntetőjogi hatása az, hogy valamely cselekmény büntetendő volta, vagy a bűncselekmény nemének megállapítása azokon fordul meg, a melyek tehát a bűncselekmény fogalmára iényegesek, vagyis a bűncselekmény constitutiv elemét képezik. Ezek a részesekre is kiterjednek, azaz oszthatók. Némelyek szerint azzal a megszorítással, hogy az, a kiben a személyes tulajdonság vagy körülmény hiányzik, nem lehet társtettes; tehát ha közreműködésének tárgyi minősége szerint társtettes lenne is, még sem társtettes, hanem csak segéd. A mit azzal akarnak indokolni, hogy a ki nem lehet önálló tettes, az társtettes sem lehet. Ez az elmélet azon a téves felfogáson alapszik, hogy a társtettességhez önálló tettesi szándék szükséges. A magyar btkv szerint constitutiv elemként a következő személyes tulajdonságok és körülmények szerepelnek: aj a közhivatalnoki minőség a btkv X., XXIV., XXXII. és XLII. fejezeteiben s néhány más esetben, jelesül a btkv 146., 180., 187., 438., 481. §-ainak és a 252. és 256. §-ok helyébe lépett 1894 : XXXI. t.-cz. 121. §-a eseteiben; b) a rokonság a btkv 243., 244., 247. és 287. §-ok eseteiben; cj a vagyonbukotti minőség a család és vétkes bukás; d) az adósi minőség a btkv 386. és 387. §-ai; ej a tulajdonosi minőség a 359. §. eseteiben; f) a btkv. 146., 147., 179., 181., 247., 287., 328., 482., 483. §-aiban említett minőségek. Kivételnek csak ott van helye, a hol a törvény kifejezetten másképen intézkedik. Pl. a magánszemély, a ki valakit törvénytelenül elfogat, a btk. 323. §-a szerint büntetendő akkor is, ha az elfogatási közhivatalnokkal eszközölteti, a ki ezzel a btkv 193. §-ában meghatározott vétséget követi el, mert a 323. §. rendelkezése erre az esetre is kiterjed. 2. A 74. §-ban felsorolt esetekben a személyes tulajdonságok és körülmények oszthatatlanok, a mennyiben tényleg, mint ilyenek, vagyis mint u. n. «qualitates personae inhserentes» szerepelnek. Oszthatók ellenben akkor, ha a bűncselekményben objectivizálódnak, tárgyi kifejezésre jutnak, a mi akkor forog fenn, ha a bűncselekmény elkövetésében eszközéül szolgáltak. * Mert ez esetben nem mint személyi, hanem mint tárgyi körülmények, mint u. n. qualitates delicto inhaerentes szerepelnek. * Oszthatatlanoknak mondjuk a szem. tulajdonságokat vagy körülménye ke t akkor, ha a többi tettesre és részesre nézve tekintetbe nem vehetők, tehát büntetőjogi hatályuk csak azokra szorítkozik, a kikben fenn forognak. Ellenkező esetben oszthatók.