Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. V. Fejezet. A részesség. (Btk. 69-74. §§.) 15. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. Osztható körülmények a magyar btkv szerint: aj a közhivatalnoki minőség a btkv 336. §. 9. pontja esetében; bj a házközösség vagy közös háztartás a btkv 336. §. 8. pontja esetében, de csak akkor, ha a lopás a tettes vagy részes e minőségének felhasználásával volt elkövetve; cj a szolgálati viszony a btkv 336. §. 7. pontja esetében, ugyan e feltétel alatt ; * d) a btkv 381. §. 2. pontja esetében (csalás) meghatározott minőségek. Oszthatatlanok és pedig: aj mint a cselekmény büntethetőségét megszüntetők: a btkv 67., 76., 77., 79. §. utolsó bekezdés, 80.,** 105., 136., 137., 151., 160., 224., 22^. és 427. §-okban; bj mint a büntetést súlyosbítok: a btkv 235., 280., 281., 298., 299., 302., 338., 349. §-ok, 381. §. 3. pont és 424. §. 2. pontjában; cj mint a büntetést enyhítők: a btkv. 84., 87. és 284. §-okban meghatározott személyes tulajdonságok és körülmények ; d) a szándék s annak fokai, jelesül az előre megfontolás és erős felindulás ; ej mint perfeltétel: az indítvány. 3. Hivatali bűntetteknél némelyek u. n. tiszta és vegyes hivatali bűntetteket különböztetnek meg. A közhivatalnoki minőség — szerintök •— az elsőknél osztható, a vegyeseknél oszthatatlan. Ennek a felosztásnak törvényben gyökerező alapja nincs s vitás voltánál fogva gyakorlatilag egyenesen használhatatlan. Rudorf szerint pl. a hivatali sikkasztás minden esetben vegyes hiv. bűntett; Meves és mások szerint az egyszerű esete — 462. §. — vegyes, de a minősített esete — 463. §. — tiszta hiv. bűntett. A közokirathamisitás a btkv 393. és 394. §-ok eseteiben tiszta, a 398. §. esetében vegyes hiv. bűntett. Ezzel szemben arra helyezendő a suly, vajon az alanynak közhivatalnoki minősége aj a bűncselekménynek törvény szerint megállapított tényálladékához tartozik-e, tehát constitutiv elem-e ? vagy pedig bj csak mint minősítő körülmény szerepel. Az első esetben a közhivatalnoki minőség feltétlenül osztható, a második esetben csak akkor, ha a bűncselekmény a közhivatalnoki minőség felhasználásával vo't elkövetve. 4. Az Ítélkezés egyes tulajdonságokra és körülményekre ingadozó: aj a közhivatalnoki minőséget helyesen oszthatónak vette: a btkv 381. §. * Ennek a megkülönböztetésnek indoka az, hogy a szolgálati viszony a tételes törvény szerint mindig, s nem csak akkor minősiti a lopást, ha a lopás a tettes vagy részes szolgálati viszonyának felhasználásával volt elkövetve. Ez eseten kivül tehát a szolgálati viszony mint személyes körülmény szerepel s azért oszthatatlan. ** A végszükségre eltérők a nézetek. Binding oszthatónak tartja ; igy nálunk Angyal Pál, mert a végszükség a cselekmény jogtalanságát kizáró körülmény. Erről de lege ferenda lehet vitatkozni. De lege lata kétségtelen, hogy a végszükség nem a cselekmény jogtalanságát, hanem büntetést kizáró ok, s mint ilyen, oszthatatlan. így Birkmeyer. Elméletileg is oszthatatlannak jelenti ki Geyer.