Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - Büntetőjogi elbánás a közveszélyes elmebeteg és a korlátozott beszámítású tettessel

KÜLFÖLDI JOGÉLET. J8j ítélet jogerőre emelkedése után a szabadságvesztés büntetése megszakítja az ideiglenes őrizetbevételt, a mely a büntetés elszenvedése után — feltéve, h°»y a gondnokság alá helyezés iránti eljárás addig befejezést nem nyert — újból kezdődik. Ha a tettes nem alkalmas arra, hogy a szabadságvesztésbüntetés rajta végrehajtassák, akkor ennek végrehajtása felfüggesztetik és az ideiglenes őrizetbevétel tartama a kiszabott büntetésbe beszámittatik. A javasolt rendelkezések következtében a polgári törvénykönyv és a perrendtartás illető szakaszai is megfelelőleg módosulnának, amennyiben a gondnokság alá helyezés uj esete gyanánt elmebetegség vagy korlátozott beszámithatóság folytán való közveszélyesség is szerepel.* Az ilyen személy cselekvőképessége tekintetében 7. életévét betöltött kiskorúval egyenlő elbánás alá esik. A gondnokság alá helyezés az államügyészség közreműködése mellett történnék. A fenti eljárás akkor is alkalmazandó volna, ha az elmebetegség vagy korlátozott beszámithatóság miatti közveszélyesség a szabadságvesztésbüntetés végrehajtása közben mutatkozik (Javasl. 7. §.). A vázolt e'járás során közveszélyesnek deciaráit egyénnek gondnoksága tartamára gyógyintézetben való elhelyezése iránt a bíróság határoz s a foganatosításról a közigazgatási hatóság szakértek meghallgatásával határoz (Id. javasl. 6. §.). Az illető intézet vezetőjének indítványára az elhelyezés valamely családnál is történhetik, de ez esetben is a felügyelet az illetékes gyógyintézet vezetőjét illetné. A javaslat itt közölt formájában, mint fentebb emiitettem, az eredeti tervezettől bizonyos mértékben eltér; az átdolgozásra Delbrücknek és Weingaiinak kritikái adtak jórészben alkalmat. Leppmann, a ki szintén tagja az 1903-iki drezdai congressuson kiküldött bizottságnak, elvi ellentétben áll a javaslattal, mert a gondnokság alá való helyezést helyteleníti. Épen ez a kérdés, t. i. a gondnokság alá helyezés és a büntetés redukálása korlátozott beszámithatóság esetében, két legfőbb és nyilván legtöbb vitára okot szolgáltató pontja a Lis\t féle javaslatnak. Mindkét kérdésben a Lisztével ellenkező álláspontot foglalja el Kahl fentemiitett, a XXVII. német jogászgyülés elé terjesztett szakvéleményében.** Kiindulva a korlátozott beszámithatóságnak általa felállított ama meghatározásából, hogy korlátozott beszámithatóságu az, «a ki a bűncselekmény elkövetésekor tartós, beteges állapotban volt, a mely a büntetőtörvény hatámértéke között szabandó; vétség és kihágás esetében dorgálás lehet a büntetés; a politikai jogok elvesztése egyáltalában nem mondható ki ilyen egyének ellen, és rendőri felügyelet alá sem helyezhetők. A szabadságvesztésbüntetés külön intézetben hajtandó végre. * A német ált. polg. törvénykönyv 6. §-ának Liszt által javasolt módosítása — uj pont hozzáillesztése — feleslegesnek mutatkozik, mert a szóban forgó eset az id. szakasz 1. pontjában amugv is bennlögialtatik. ** Id. helyen 200. s kk. old.