Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - Büntetőjogi elbánás a közveszélyes elmebeteg és a korlátozott beszámítású tettessel

Í84 KÜLFÖLDI JOGÉLET. rozatai iránti fogékonyságát, vagy a büncselekménynyel szemben való ellenállási képesség csökkentetne)),* a korlátozott beszámithatóságu tettesnél, ha felnőtt egyén, a német Btk. enyhitési szabályainak általánosításával tartja kiszabandónak a büntetést (halálbüntetés és életfogytiglani szabadságvesztésbüntetés teljes kizárásával), 14—18 éves tettesnél pedig a bíróság belátására bizná (önként érthetőleg a jelenlegi törvényes maximalis határ betartása mellett) a büntetés kiszabását, a mely esetleg javitó intézetben hajtandó végre. A csökkent beszámithatóságuak közül azok, a kiken a közönséges szabadságvesztésbüntetés végrehajtható, a létező fegyintézetekbe szállíttatnak s kiszabadulásuk után megfigyelés alatt tartandók. esetleg valamely családnál helyezendők el, vagy külön ápoló (!) rendelendő melléjük. A korlátozott beszámithatóságuak másik csoportja, melynek számára a mai büntetési rendszer nem felel meg, külön intézetben helyezendő el és pedig határozatlan időre, addig, a mig az elbocsátásra alkalmasnak találtatik. Az elbocsátás feltételes volna s az illető intézet megfelelő foglalkozást közvetítene a szabadlábra helyezettnek. Mindkét esetben a foganatba veendő rendszabály nemét a büntető bíróság határozza meg ; a büntetés végrehajtása tárgyában az illető intézet vezetősége esetleg vegyes bizottság felügyelete mellett határoz. Látnivaló, hogy a fentemiitett két javaslat merőben ellentétes álláspontot foglal el. Két pontban azonban egyetértenek: az egyik az, hogy a mai állapot nem megfelelő s reformra szorul, a másik az, hogy a foganatba veendő reform vezérelve e téren is a büntetés individualisatiója kell hogy legyen. Dr. Doroghi Ervin. * Id. helyen 246. old. ** Az általános enyhítő szakasz hiánya itt is érezhető.