Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - Büntetőjogi elbánás a közveszélyes elmebeteg és a korlátozott beszámítású tettessel

KÜLFÖLDI JOGÉLET. azonban, hogy az egész elmebeteg ügy reformját, melynek más szempontokból kell kiindulnia, felölelje. Az uj törvény czélja tehát: a társadalom védelme a közveszélyes elmebetegek és korlátozott beszámithatóságuak ellen. E vezérelvek szemmeltartásával a Liszt által javasolt reform következőképen alakul. A beszámithatatlanságnak a német Btk. 51. §-ában foglalt és a magyar Btk. 76. §-ával azonos meghatározását az egész törvény novelláris módosításáig megtartandónak véli, azonban a következőkép egészíti ki. Ha a bíróság az orvosszakértők véleménye alapján a tettest közveszélyesnek tartja, hivatalból elrendeli a felmentett tettes ideiglenes őrizetben tartását, a mely valamely fegyintézet elkülönített osztályában, vagy más alkalmas helyen orvosi felügyelet mellett történik. A vádlott részére védő rendelendő. Az őrizetben tartást rendelő végzés ellen halasztó hatálylyal nem biró felfolyamodásnak van helye, mely szóbeli felebbviteli tárgyaláson döntetik el. E tárgyalás — melyre a vádlott kívánságára az orvosszakértők is meghívandók — és az esetleg elrendelendő bizonyitásfelvétel a közveszélyesség megállapítására szorítkozik. A másodfokú határozat elleni felfolyamodás tárgyalása nem szóbeli. A büntetőbíróság határozata azonban Liszt szóban forgó javaslata szerint •— szemben a schweiczi javaslattal, a norvég törvénynyel és Liszt első tervezetévei — nem végleges. A végleges elhelyezés tárgyában a polgári biróság dönt, melyhez az iratok a gondnokság alá helyezés iránti eljárás megindítása végett az illetékes államügyészség utján áttétetnek. A polgári biróság határozatával a büntető bíróságnak az ideiglenes elhelyezés tárgyában hozott határozata hatályát veszti. A kérdés ilyen megoldása egyfelől annak megfontolásán alapszik, hogy a büntetendő cselekményt elkövetett közveszélyes elmebetegnek beszámithatatlanság czimén való felmentésével járó azonnali szabadlábrahelyezése a társadalomra nagy mértékben veszélyes, másfelől azon, hogy a társadalom védelme az ideiglenes őrizetbevétel mellett kellőleg megóvatván, személyes szabadsági szempontok a végleges elhelyezésnek s a gondnoksági eljárás foganatba vételének az illetékes polgári bíróságra való bízását javasolják. A korlátozott beszámithatóság (melyet egyébként a szóban forgó javaslat sem meg nem határoz, sem körül nem ir) esetében a büntetés a javaslat szerint a német Btk. 57. §-ának megfelelőleg alakulna.* Közveszélyesség esetében az eljárás azonos azzal, a melyet fentebb vázoltunk. Ha a tettes a büntetés végrehajtására alkalmasnak találtatik, az * A német Btk. 57. §-a arra a tettesre, a ki a büntetendő eselekmény elkövetésekor 12-1'k évét már túlhaladta, de 18. évét még be nem töltötte, de a cselekmény elkövetésének idején képes volt annak bűnösségét felismerni (magyar Btk. 85. §.), a következő büntetéseket szabja: halállal vagy életfogytiglani fegyházzal büntetendő bűntett miatt J—15 évig terjedhető fogházat; életfogytiglani várfogság helyett 5—1=; évig terjedhető várfogságot; egyéb szabadságvesztésbüntetés esetében az ilyen fiatalkorú egyén büntetése az illető cselekményre szabott büntetés legkisebb mértéke és közép-