Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A magánjogi törvénykönyv előkészítése

374 TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. A személyiség ellen ily módon elkövetett sérelem tehát védelmet talál a tervezet 87. §-ában a szabadság javára nyújtott védelemmel. 2. A személyjogi föelőadmány szerint (226. lap) abban a kérdésben, hogy szükséges-e a tervezet 90. és következő szakaszaiban a védelem előfeltételéül a jogos érdekel kiemelni: utalás történt az indokolásra, hogy a jogos érdekek sérelmének megkivánása a jogi oltalom előfeltételéül szükséges. Az indokolás ebben a tekintetben azonban semmi meggyőzőt nem tartalmaz, bár abban tökéletesen igaza van, hogy bizonyos korlátozásra, feltételre szűkség van. Ez a feltétel azonban nem lehet az érdek, illetőleg a jogos érdek, mert a tervezet itt nem a személy érdekeit, hanem magát a személyt akarja megvédeni. A személy sértetlensége pedig több az érdeknél; egyszerűen a személyiség létezésének és érvényesülésének első rendű feltétele. Az érdek voltaképen materiális értékű kapcsolatot jelent a személy és a külső világ jelenségei között, még akkor is, ha nem tulajdonképeni anyagi érdekről van szó. Az érdeksérelem ugyanis mindenképen kárt okoz. akár vagyoni, akár nem vagyoni kárt. Már pedig ugy a vagyoni, mint a nem vagyoni kár kiegyenlítője a pénz. (Terv. 1140. §.). A tervezet pedig arra való tekintet nélkül óhajt védelmet nyújtani, hogy okozott-e a sértő cselekmény kárt vagy sem, illetőleg sértett-e érdeket vagy sem, miért is az érdek kiemelése éppen nem helyén való. A személyiség védelme nem a személyiség érdekének, hanem magának a személyiségnek követelménye. Igaza van az indokolásnak abban, hogy bizonyos korlátozás nélkül a személyiség védelmére engedett keresetjog mások szándékos bosszantásának és zaklatásának lehetne kutforrásává, amire a törvény segédkezet nem nyújthat. Természetesen olyan sérelem esetére, melyet csak a subjektiv érzékenység tart annak, nem lehet keresetjogot adni. Ezt ki kell zárni. Kizárható pedig az által, ha feltüntetjük, hogy a védelem csak objectiv sérelem esetére szól, vagyis olyan esetre, midőn mások előtt is nyilvánvaló, hogy a személyiségen valósággal sérelem esett. Nézetünk szerint tehát a személyiség védelmének előfeltételéül megszabott «jogos érdek» helyett a védelmet a sérelem tnyilvánvaló* voltától kell függővé tenni a 88. és következő §-okban. Dr. Ladányi Béla.