Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 6. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. V. Fejezet. A részesség. (Btk. 69-74. §§) 14. r.
BÍRÓI GYAKORLAT. BÍRÓI GYAKORLAT. ^ Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. V V. FEJEZET. \ A részesség. (Btk. 69—74. §§•)• (Folytatás*). III. Felbujtás. — 1. Fogalma. A felbujtás értelmi tevékenység s a Teábirásban áll. Valakit az elkövetésre reábirni, annyit tesz, mint másban az elkövetésre való elhatározást előidézni. A felbujtó tevékenysége a tettes akaratára irányul s annak motívumokat nyújt, a melyek öt elhatározzák. Nem szükséges, hogy a felbujtó nyújtotta motivum a tettes elhatározásának kizárólagos motívuma volt; ellenkezőleg, felbujtás fennforog, mihelyt a felbujtó nyújtotta motivum mint azoknak a motívumoknak egyike szerepel, a melyek összeségükben a tettesnek akaratát elhatározták. Felbujtás fennforog tehát akkor is, ha a tettes elhatározásánál mások nyújtotta motívumok, vagy a tettesnek saját motívumai is szerepeltek. utóbbi esetre enyhébb büntetési tételt állapit meg az olasz btkv. Lényeges csak az, hogy a felbujtó nyújtotta motivum nélkül a tettes magát el nem határozta, a bűncselekményt el nem követte volna. így Curia 1884 ían- I0- : 1 felbujtónak az tekintendő, (kinek magatartása képezte az elhatározó okot, mely a tettest a bűntett elkövetésére reabirta, mely tehát a bűntettre irányított akaratának elhatározására determináló okul szolgált*. Ebből következik, hogy az alias vagy omnimodo facturus felbujtása nem lehetséges, sőt ilyennel szemben az értelmi bünsegély sem lehetséges, mert az értelmi bünsegély fogalmánál fogva az elhatározás előmozdítása vagy könnyítése, ez pedig végleges elhatározással szemben nem képzelhető;2 viszont az, hogy valaki a cselekmény elkövetésére hajlandó, a felbujtás lehetőségét nem zárja ki. 2. Felbujtói dolus. — Az iránt, hogy a reábirásnak szándékosnak kell lennie, nincs nézeteltérés, de hogy e szándék alatt mit kell érteni, az iránt eltérők a nézetek. A felfogás különbsége több irányban gyakori jelentőséggel is bir. Tételes törvényünk szerint a felbujtó szándékának arra kell irányulnia, hogy a tettest a bűncselekmény elkövetésére reábirja, tehát arra, hogy a tettes a bűncselekményt tényleg elkövesse. A felbujtó * Előző közleményeket 1. Jogállam 190J. évi 77., 121., 191., 25?., 519., 594., 447., 511., 6? 1. és 1904. évi 51., 101., 157., 226. és 288. 1. 1 BJT. 7. k. JI4. 1. 2 Ellenkező a bünsegélyre Birkmeyer, a ki az értelmi bünsegély és a felbujtás közti különbséget abba helyezi, hogy amaz az akaratnak befolyásolása az elhatározás után, emez az akaratnak befolyásolása az elhatározás előtt.
