Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 4. [r.]

A CULTUR-ÁLLAMOK VÁLASZTÁSI RENDSZEREI. } 5 I vazati jogot személyesen kell gyakorolni. A nagybirtokosok curiájában azonban meghatalmazottak révén is. Passiv választási joguk a 30. évet meghaladott, osztrák állampolgároknak van, de legalább is 3 év óta kell az osztrák állami kötelékbe tartozniok. Tisztviselőknek megválasztásuk esetében nem kell szabadságot kérniök. Az osztrák képviselők diaetát is élveznek, utazási költségeiket is megtéritik. A választási eljárás titkos. Az osztrák választási jogot a curiánként való választás jellemzi. Sajátságos jelenség az ötödik curiának, (a mely az általános választási elvet képviseli), odaillesztése az előző négyhez, a melyek rendi tagosulaton sarkallanak. Látnivaló tehát, hogy az általános szavazás eszméje nincs organikusan kifejlesztve Ausztriában és inkább csak névleg szerepel ott, nem pedig valóságban. A reform jelentősége egyedül abban áll, hogy az ósdi osztrák képviselőházat 72 oly képviselővel frissitette fel, a kik közvetetlen népválasztásokból kerültek ki. Ily módon 3.000.ooo-val megszaporodott a választók száma. Persze politikai súlyuk semmiféle arányban sincs nagy számukkal. Furcsa is, hogy mig a régi négy curiából kikerülő 1.730.000 szavazó 353 képviselőt választ, addig az ötödik curiának 3.600,000 szavazója csak 72 képviselővel kénytelen beérni.* A reformot megelőző heves harczok e szerint nagyon is csonka és torz alkotással tudták az általános szavazás elvét az osztrák alkotmányba beplántálni. VI. Angolorsság. Angliának mai választási joga hosszú, következetes fejlődés eredménye. Tudvalevő dolog, hogy az angol képviselőház (House of commons) az 1832-ik évi választási törvénynek köszönheti azt a jelentőséget, a mely végleg kiküzdte Angliában a parlamentárismus diadalát. Ezt az alapvető törvényt több más * Edmond Villey: «Législation électorale comparéeo 56. I.