Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 6. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 4. [r.]
Dí IFJ. VUTKOVICH SÁNDOR reform-alkotás egészitette ki. így az 1867. augusztus 15-iki törvény, mely jelentékenyen kibővitette a választói jogot. Intézkedéseit 1868-ban Ir- és Skótországra is kiterjesztették. Az 1884. deczember ó-iki törvény még hatalmasabban szaporította a választók számát. A választási eljárást az 1872-iki Ballot Act és az 188^-iki törvények szabályozták. Az előbbi behozta a titkos szavazást, az utóbbi pedig a választói kerületek és a választói lajstromok dolgában intézkedett. Ezeken kivül a «HOUSJ of commons» 1892-ben még egy oly bilit is megszavazott, a mely a teljes általános választói jog behozatalára törekedett. Ismeretes végül az, hogy ugyancsak a «House of commons» az idén olyan tartalmú határozatot fogadott el, a mely a választói jognak a nőkre való kiterjesztését kívánja. Az 1884-ik évi választói törvény «The representation of the people act». Gladstone-nak az alkotása. Főleg arra irányult, hogy a «county»beli lakosok is oly módon részesüljenek a választói jogban, a mint 1867. óta a borough-k lakosai. Az 1884-ik évi törvény az angol választói jogot sokkal áttekinthetőbbé tette ugyan, mint eddig volt, de az mind a mellett még ma is eléggé bonyodalmas és pedig azért, mivel nincs egy egységes codexbe foglalva, hanem a részletek egyes különleges törvényekben találhatók. Angolországban 1884. óta azok választók, 1. a kik oly földbirtokok tulajdonosai (occupiers), a melyek évenkint 10 £ jövedelmet hajtanak, feltéve, hogy már 12 hónapja vannak az illetők tulajdonában, 2. a kik egész lakóházat vagy annak egy részét — mint külön lakást — birnak (householders, inhabitant occupiers), föltéve, hogy már az illető év januarius 31 -ike előtt 12 hó nap óta a lakás birtokában voltak s adótartozásukkal rendben vannak, 3. a kik egy háznak lakrészében már 12 hónapon keresztül laknak évi 10 £ fejében (lodgers). Választók azonkívül:
