Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 4. [r.]

Df IFJ. VUTKOVICH SÁNDOR curia az 1873. évi április 2-iki választói törvény 7. §-a szerint a következő: 1. A nagybirtokosság, a Dalmátiában legnagyobb adóval megróttak, a tiroli nemesi nagybirtokosság, azokkal együtt, a kiknek az 1861. évi tiroli «Landesordnung» értelmében «Landtag»-választói joguk van; 2. Városok, mezővárosok és ipari helyek, melyek az u. n. «Anhang zur Reichsraths-Wahlordnung»-ban névszerint fel vannak sorolva; 3. A kereskedelmi és iparkamarák, mint a kereskedők és iparosok képviselői; 4. A községek, mint a kisbirtokosok és földművesek osztályának természetes kötelékei. Ehhez a négy curiához az 1896. évi törvény egy ötödiket csatolt, melyben valamennyi osztrák állampolgár választ, a mennyiben 24. életévét elérte és a választói jogból valamilyen okból kizárva nincs. A választás részint közvetett, részint közvetetlen. A három első curiában a választók közvetetlenül választják képviselőjüket. A két utolsó curiában többnyire ős választók választják a tulajdonképeni választókat, a kiknek azután feladata a képviselők választása. Csak ott vannak közvetetlen választások, a hol ezek a «Landtag»-okra nézve is igy vannak. Pl. Alsó-Ausztriában, a hol a két alsó curia is közvetetlenül választ. Képviselő csak az lehet, a kinek általános többséget sikerült elérnie. Bizonyos esetekben a sors dönt. Választó az a 24 éves osztrák önjogu állampolgár, a ki a törvény értelmében valamilyen választói curiába sorozható. Ha valaki a négy első választói curiába nem tartozik, akkor az ötödikben választ, a melyben a négy első curia választói ebbeli jogukat másodszor is gyakorolják. Nők csak a nagybirtokosok curiájában gyakorolhatják a választási jogukat. Ez az intézkedés egyenesen beleütközik az állampolgári jogegyenlőségbe, mivel a nagybirtokosnők oly politikai jog részesei., melyet pl. házbirtokosnők, vagy kereskedőnők egyáltalában nem élvezhetnek. A sza-