Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A magyar budgetjog sérelmei és sérelmeinek orvoslása

328 ENYEDY LUKÁCS hitte a nemzet, hogy ránk szakad az ég boltozata, ha valamely parlamentáris kormány törvényhozási engedély nélkül költekezik és adókat szed. De Bécsben is azt hitték, hogy annak a nagy alkotmányjogi biztositéknak megsértését a nemzet megtorlás nélkül nem fogja tűrni. S ime kitűnt, hogy exlexben is lehetett nyugodtan kormányozni és az alkotmányosság nemzeti szelleme szinte aggasztó közönynyel szemléli a budgetjog düledező maradványait. Ez szerintem ennyiben nem maradhat. A romokat el kell takarítani és uj életet kell a romok fölött ébreszteni. Nem maradhat az ütött rés alkotmányunk bástyáján nyitva. A mult és a jövő közé uj alkotást kell állítani, hogy a múltban kényszerhelyzetben elkövetett, nem szándékolt jogsérelem után, a jövőben ne adjunk módot és alkalmat ismételt, talán épen szándékos, a nemzet ellenállási gyengeségére számító jogsérelmekre. Tiltakozások mit sem érnek, hanem intézmények kellenek, olyan intézmények, melyek összhangzatba hozzák a modern állam igényeit és szükségleteit, azokkal a* jogokkal, melyek a nemzet közjogi kincstárában a legdrágábbak közül valók. III. Áttérek már most annak elmondására, hogy milyennek képzelem azt az intézményes és szerves budgetjogi átalakítást, a mely nézetem szerint alkalmas volna azoknak az alkotmányos és kormányzati czéloknak biztosítására, miket az előző fejezetekben kiemeltem. Előre bocsátom s minden félreértés elkerülése érdekében külön is hangsúlyozom, hogy eszméimet s rendszeremet a maga egészében és összes vonatkozásaiban csak törvénytervezetben, helyesebben több törvénytervezetben tudnám teljes plasticitással, logikai szigorral a közvéleménynek bemutatni. Javaslatom három egymástól teljesen külön álló hatáskört fog érinteni. A mint az alábbiakból ki fog tűnni, javaslatom feltételez több rendbeli törvényhozási rendelkezést s feltételezi az országgyü-